Az agilis jelentése szervezeti és projekt szinten

Az agilis jelentése szervezeti és projekt szinten

Az agilis működés egyre népszerűbb. Vannak kifejezetten agilis szervezetek, illetve olyan vállalatok, ahol többnyire még a hagyományos proktmenedzsment keveredik agilis módszertanokkal. De mi az agilis jelentése? Milyen üzleti környezetben valósítható meg és hatékony? Milyen tévhitek övezik? Mit takar az agilis gondolkodásmód? Cikkünkben most ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Az agilis szervezet stabil és dinamikus.

Az agilis szó jelentése

Az agilis szó hagyományos értelemben tettre kész, igyekvő, mozgékony, vállalkozó szellemű, élelemes, életrevaló személyt jelöl. 

Az agilis kifejezést azonban ma már egyre többet hallani szervezeti kontextusban, hiszen a gyorsan változó környezet és elvárások miatt egyre több cég vált, próbál váltani agilis működésre, melyre a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, a megújulás és a folyamatos fejlődés jellemző. 

Az agilis működés kulcsa nem a profit-központúság, hanem az ügyfél-elégedettség és olyan projektek és napi szintű feladatok megvalósítása, amelyek tényleges értéket teremtenek  a szervezet és az ügyfelek számára egyaránt.

Milyen üzleti környezetbe való az agilis működés?

Bár az agilis működés egyre divatosabbá válik, fontos tudni, hogy nem illeszhető be minden szervezet életébe. Elsősorban azokon a területeken sikeres, ahol a projektek megvalósítása egy folyton változó környezetben zajlik, és az eredményességhez szükség van arra, hogy képesek legyünk gyorsan és  hatékonyan reagálni a felmerülő igényekre és problémákra. Ahol mind a célok, mind pedig a megvalósítás folyamatosan formálódik. Leggyakrabban a szoftverfejlesztő vállalkozásoknál találkozhatunk vele, de például a kutató-fejlesztő cégek is alkalmazzák.

Mitől más az agilis szervezet? Régi vs. új paradigma

Régi paradigma: a hagyományos, hierarchikus szervezet

Ahhoz, hogy jobban megértsük az agilis szervezet működését, nézzük meg, hogy hogyan épül fel a legtöbb hagyományos vállalati hierarchia és milyen célok mozgatják.

A hagyományos szervezeteket piramisszerűen kell elképzelni. Azaz a fontosabb célkitűzések a felsőbb szinteken születnek, majd lefelé haladva az egyes szervezeti egységek lebontják azokat a saját területeikre. Erre a struktúrára a hierarchia, a haszon-orientáltság jellemző, a részvényesek elsőszámú célja a profittermelés, valamint minél nagyobb piaci részesedés szerzése.

A Ford és a Taylor: példátlan eredményesség és hatékonyság

A hagyományos szervezet jó példája, a Ford Motor Company esete, amely 1910-ben még egyike volt a sok kis autógyártónak. Egy évtizeddel később azonban a Ford világszerte 60 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett az új autók piacán. Az egy járműre jutó összeszerelési időt 12 óráról 90 percre, az árat pedig 850 dollárról 300 dollárra csökkentették, miközben versenyképes béreket fizettek az alkalmazottaknak. 

Ford és kortársa, Frederick Taylor ötletei a tudományos menedzsmentből, a munkatermelékenységet tudományos módszerrel optimalizáló, áttörést jelentő felismerésből származtak. Ez pedig a példátlan hatékonyság és eredményesség korszakát nyitotta meg. Taylor elképzelései előfutárai voltak a modern minőségellenőrzésnek, a teljes körű minőségirányításnak és – Taylor tanítványa, Henry Gantt révén – a projektmenedzsmentnek.

Gareth Morgan a taylorista szervezeteket, például a Fordot is hierarchikusnak írja le, gépként ábrázolva őket. Évtizedeken át uralták piacaikat és felülmúlták más szervezetek teljesítményét, a legnagyobb tehetségeket vonzották.

Az agilis gondolkodásmódot a gyorsaság, hatékonyság, innovatív szemlélet jellemzi.

Digitális forradalom – új szervezeti kihívások

A gazdaságban, az iparban és a társadalomban zajló digitális forradalom az utóbbi időben az alábbiakat eredményezte:

    • Gyorsan változó környezet: megváltoztak az ügyfél, partner, befektetői igények
    • Folyamatosan bevezetésre kerülő diszruptív technológiák: a meglévő üzletágak és iparágak a digitalizációnak, a biotudományok fejlődésének, az új modellek innovatív alkalmazásának, valamint az automatizálásnak köszönhetően lecserélődnek 
    • Felgyorsuló digitalizáció és az információ demokratizálódása: az információk megnövekedett mennyisége, átláthatósága és terjesztése megköveteli a szervezetektől, hogy gyorsabb, többirányú kommunikációt és összetettebb együttműködést alakítsanak ki az ügyfelekkel, partnerekkel és munkatársakkal
  • Verseny a tehetségekért: mivel a kreatív tudás- és tanulás alapú feladatok egyre fontosabbá válnak, a szervezeteknek speciális értékajánlatra van szükségük ahhoz, hogy megszerezzék és megtartsák a legjobb és legsokszínűbb tehetségeket 

Mindez egy jelenleg is zajló paradimaváltáshoz vezetett, amikor a hierarchikus szervezeti struktúrák lebomlanak és helyüket a hálózati jellegű agilis szervezetek veszik át.

Új paradigma: agilis szervezet – fókuszban a csapatok

A folyamatosan változó világban a szervezetek tehét azzal a kihívással szembesülnek, hogy lépést kell tartaniuk a digitális forradalom által előidézett, szélsebes piaci változásokkal. Míg a hagyományos szervezeti struktúrák és vezetési stílusok nehezen tudják gyorsan ütemben adaptálni folyamataikat, addig az agilis megközelítést alkalmazó szervezetek jól boldogulnak a változásokkal.

Az agilis szervezetre egy paradoxon jellemző, nevezetesen stabil, de egyben dinamikus is.  Olyan, mint egy élő organizmus, amelyet agilis emberekből álló csapatok alkotnak. Közös bennük, hogy egy erőteljes, vonzó közös jövőkép elérése motiválja őket.

Az agilis módszertan szerint az értékteremtést többkörös munkaciklusokban valósítják meg, külsős partnereket bevonásával. Jellemző az új technológiák beépítése a folyamatokba, az automatizálás és optimalizálás az eredmények elérése érdekében.

Az agilis projektek fő célja, a fokozott ügyfél-elégedettség.

Az agilis gondolkodásmód elsajátításának fontossága

Sok hagyományos szervezet ugyan megpróbált alkalmazkodni az új környezethez, azonban nem sikerült. Az agilis transzformáció ellenállásokat és nagy fluktuációt is eredményezhet, amely rendszeres és pontos kommunikációval megelőzhető.

Az agilis működés hatékonyságához elengedhetetlen, hogy  a szervezetben dolgozók pontosan ismerjék és értsék, valamint gyakorlatba ültessék az agilis módszereket és eszközöket.

Mik jellemzők az agilis gondolkodásmódra?

  • együttműködés
  • folyamatos fejlődés és tanulás
  • innovatív szemlélet
  • alkalmazkodás a változásokhoz
  • gyorsaság és hatékonyság
  • képesség a kudarcok lehetőségekké konvertálására

Agilis jelentése: félreértések, tévhitek

Az agilis szervezetek esetében fontos elkülöníteni azokat a cégeket, amelyek teljes egészében agilis módszertanok szerint működnek, illetve azokat, amelyek hibrid módon. Vannak vállalatok ugyanis, ahol csak bizonyos csapatok, szervezeti egységek alkalmazzák az agilis működést, más osztályok viszont még a hagyományos elvek alapján tevékenykednek.

Tévedés, hogy azért, mert az agilitás népszerű és divatos, minden szervezet ezt kell hogy alkalmazza. Amennyiben a projektek nem változékony környezetben futnak, és mind az igények, mind a scope pontosan meghatározható és stabilnak nevezhető, úgy hagyományos megközelítések mentén is komoly eredmények érhetők el.

Sokan félreértelmezik az agilis projektmenedzsmentet is, miszerint nincs szükség tervezésre és dokumentálásra. Az agilis projektek is átmennek a tervezési folyamatokon. 

A hagyományos, vízesés típusú módszertanokban a projektterv a projekt definiálásától egészen a projekt zárásáig és utánkövetéséig terjedő teljes életciklust meghatározza. Ezzel szemben az agilis projektekben rövidebb időkkel terveznek. Általában 1-2 hetes vagy havi iterációkat jelölnek ki. Ezeket értékelés zárja, majd a következő sprint sikerkritériumainak tervezése történik.

Miben tudunk segíteni?

Az elmúlt években agilis coach, product owner, fejlesztő és tanácsadó/tréner tapasztalattal rendelkező kollégáink több tucat agilis csapatot és szervezeti agilitás fejlesztési folyamatot támogattak.

Nem vagyunk agilis evangelisták, nem hisszük hogy mindenre az agilis irányzatok jelentenek megoldást. Hisszük, hogy ezek az eszközök segíthetnek a mindennapokban, illetve ennek a gondolkodásmódnak a napi munkába való megfelelő mértékű beépítése rövidtávú sikereket hozhat a projektek és a szervezetek számára.

Amennyiben az agilitás alapjairól, a Scrum, esetleg kanban irányzatokról szeretne többet megtudni, ajánljuk agilis projektmenedzsment programunkat.

Amennyiben Ön projektvezetőként, Product Ownerként, esetleg induló Scrum Masterként szeretné a tervezés folyamatát és eszközeit konkrét projekten kipróbálni, agilis szimulációnkat javasoljuk.

Scrum Masterek számára nyílt és kihelyezett program keretén belül is tudunk támogatást illetve nemzetközi vizsgafelkészítést nyújtani.

Amennyiben kérdése van, nem tudja hogyan lépjen tovább e témában, keressen minket bizalommal!

Minőségi agilis képzéseinket itt találja >>