Mi a kompetencia? Kompetenciafejlesztés felnőttkorban
A jelenlegi munkaerőpiaci környezetben nem ritka, hogy egy fiatal élete során akár 6-10 munkahelyen dolgozzon, és ebből akár 1-2 alkalommal szakmát is váltson. Éppen emiatt vált olyan központi kérdéssé az élethosszig tartó tanulás koncepciója. Azonban van, ami még ennél is fontosabb, ami nélkül nem lesz sikeres az egyén sem a tanulásban, sem a foglalkoztatásban, de a személyiségének kiteljesítésében sem. Ez pedig a megfelelő kompetenciák köre.
A cikkből kiderül, mi a kompetencia jelentése, melyek a legfontosabb, úgynevezett kulcskompetenciák. Áttekintjük, hogy miért annyira fontos a kompetenciafejlesztés, és milyen lehetőségei vannak a kompetenciák fejlesztésének a felnőttkorban. Végül pedig szó lesz két fantasztikus egyéni kompetenciafejlesztő eszközről is: a szupervízióról és a coachingról.
A kompetencia jelentése
A kompetencia kifejezés a pedagógia tudományághoz kötődik, jelentése pedig meglehetősen összetett. A kompetencia ugyanis mindazon készségek és képességek együttesét jelenti, amely által valaki képes egy adott területen egy adott problémát jól megoldani, mindehhez pedig elég motivált, képes döntést hozni és kivitelezni a döntés eredményét.
A kompetenciának különböző összetevői vannak:
- Ismeretek és tudás, amelyet az egyén képes alkalmazni a gyakorlatban
- Kognitív és gyakorlati készségek és jártasságok
- Magatartási és szociális komponensek
- Hozzáállás, attitűd
- Személyiségjegyek
- Motiváltság
A kompetenciák fejleszthetőek, és fejlesztésük különösen fontos a jelenlegi tudás alapú társadalomban. Ahhoz például, hogy valaki tanulni tudjon, rendelkeznie kell a “tanulni tudás” kompetenciájával, de anyanyelvi és ma már digitális kompetenciára is szükség lesz.
A kompetenciafejlesztés jelentőségét már Európai Uniós szinten is felismerték. Ezért egy, az Európai Tanács felkérésére alakult munkacsoport meghatározta az úgynevezett kulcskompetenciákat, amelyek egy jelentős részét mindenkinek el kellene sajátítania a közoktatás részeként.
Itt lényeges a kellene szó, mert sajnos az a tapasztalat, hogy komoly hiányosságok vannak ezen a területen, amit jó esetben a felnőttképzésben lehet pótolni. De erről majd később lesz szó. Először is lássuk, mik ezek a kulcskompetenciák!
A kulcskompetencia és a kulcskompetenciák fejlesztése
A munkacsoport a kulcskompetenciákat a következőképpen határozza meg:
“A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.”
(forrás: https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto#11)
A kulcskompetenciák tehát nélkülözhetetlenek a sikeres élethez, a kiteljesedéshez, valamint az egész életen át tartó fejlődéshez. Az alábbiakban felsoroltuk a 8 kulcskompetenciát és röviden összefoglaltuk a lényegüket.
A kulcskompetenciák listája
- Anyanyelvi kommunikáció: magában foglalja a szövegértést, beszédet, olvasást és írást, illetve a nyelvi érintkezés megfelelő szintű képességét az összes társadalmi és kulturális kontextusban
- Idegen nyelvi kommunikáció: az anyanyelvi kommunikációval megegyező készségeket jelenti idegen nyelven, amihez még hozzá kapcsolódnak a kultúrák megértéséhez és a közvetítéshez kapcsolódó készségek
- Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák: a hangsúly itt nem elsősorban az ismereteken van, hanem a folyamatokon. Lényeges, hogy az egyén képes legyen a mindennapi élethez szükséges számolások elvégzésére, akarja megérteni a világot, és meglegyenek a módszerei a természeti világ magyarázatához. Képes legyen a természeti környezetet igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően alakítani
- Digitális kompetencia: az elektronikus média magabiztos alkalmazását jelenti mind munkában, mind szabadidőben, mind kommunikációs célokra
- A tanulás tanulása: az önálló tanulás, valamint a csoportos tanulás képessége. Fontos elemei a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, a tudás feldolgozása, elsajátítása, értékelése és beépítése az addigi ismeretekbe. Végül képesség a tudás alkalmazására bármilyen kontextusban
- Személyközi és állampolgári kompetenciák: olyan viselkedésformák, amelyek lehetővé teszik a társadalmi életben való hatékony és konstruktív részvételt, és a konfliktuskezelést
- Vállalkozói kompetencia: az egyén képes legyen elfogadni a környezetében történt változásokat, támogatni és alkalmazkodni tudjon hozzájuk. Egyúttal legyen igénye a változások kiváltására, képes legyen stratégiai szemléletre, célok kitűzésére és elérésére. Legyen sikerorientált és képes legyen vállalni a felelősséget
- Kulturális kompetencia: a gondolatok, érzések és élmények kreatív kifejezése tánccal, zenével irodalommal stb., illetve ezek megértésének képessége
A fenti kompetenciák mindegyikéhez részletes leírás készült, hogy pontosan milyen ismeretek, készségek és attitűdök kapcsolódnak hozzájuk, a részletes leírás itt található.
A kompetenciafejlesztés fontossága
Ahogy már a bevezetőben említettük, az elmúlt évekre a munkaerőpiac folyamatos változása volt jellemző, és az elkövetkezendő években még radikálisabb változásokra számíthatunk. Ez a folyamatos technológiai fejlődésnek és az automatizációnak köszönhető, hiszen a rutinfeladatokat ellátó munkakörök megszűnnek, a helyükre pedig új munkakörök jönnek létre.
Ez egyben azt is jelenti, hogy folyamatos átképzésekre, továbbképzésekre lesz szükség, tehát valóban egy élethosszig tartó tanulási folyamattal számolhatunk majd. Ugyanakkor gondoljunk bele abba, hogy mekkora teher lehet ez valakinek, aki egyébként nem illeszkedett be jól, vagy nem boldogult jól a hagyományos oktatási rendszerben!
Éppen ezért mindennél fontosabb volna, hogy azokat a kompetenciákat erősítsük meg, amelyek képessé teszik az egyént a folyamatos tanulásra anélkül, hogy ezt kényszerként élné meg. Ugyanakkor sajnos a jelenlegi közoktatási rendszerben ez csak nagyon korlátozottan valósul meg. Mi lehet tehát a megoldás?
Kompetenciafejlesztés felnőttkorban
A közoktatás hiányosságait sok esetben a felnőttképzésnek kell megoldania. Ugyanakkor a felnőttképzésben dolgozók is nehéz helyzetben vannak. Egyrészt rendkívül gyorsan váltakoznak főleg a technológiai ismeretek, másrészt meglehetősen nehéz valakit úgy felkészíteni egy munkaköre, hogy az addig még nem is létezett. Ezért a felnőttképzésnek is nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző készségek, kompetenciák fejlesztésére, hogy az egyén a számára ismeretlen terepen is könnyebben helyt tudjon állni.
Egy másik kihívás, hogy hogyan lehet azokat a felnőtteket motiválni és aktívan bevonni a képzésekbe, akik egyébként már rengeteg kudarcélményt és rossz tapasztalatot szereztek a közoktatásban.
A fenti kihívások leküzdésének érdekében új módszereket, új szemléletmódot kell alkalmazni:
- Ma már megkerülhetetlen a modern technológia, a digitális tananyagok alkalmazása, az e-learning eszközök adta lehetőségek minél jobb kihasználása
- Az oktatásoknak életszerűenek, élményszerűnek kell lennie: interaktív feladatok, szimulációk, 3D modellezés, videók stb. adta lehetőségek kihasználásával
- A hosszú, évekig tartó oktatás helyett jó irányt jelentenek a rövidebb, tömörebb, intenzív “bootcamp” jellegű oktatások, amelyek maximális időtartama általában 6-18 hónap, és elvégzésükkel azonnali munkábaállás lehetséges
- Szemléletváltás szükséges a finanszírozásban is, akár képzési hitelek formájában, mind állami mind céges szinten
- Elkerülhetetlen a munkáltatók edukálása, valamint motiválása (akár adókedvezmények stb.) formájában, hogy megértsék, miért van szükségük a munkavállalók továbbképzésére, és támogassák azt
Szupervízió és coaching: két szuper eszköz a kompetenciafejlesztésre
A különböző kompetenciaterületeket lehetséges és érdemes egyénileg is, felnőttkorban fejleszteni. Erre két rendkívül hasznos lehetőség van: a szupervízió és a coaching.
A szupervízió főleg üzleti, munkahelyi területen alkalmazható. Egy olyan kompetenciafejlesztő módszertan, amelynek az elsődleges célja, hogy tanuljunk az addigi tapasztalatainkból, és ezáltal képesek legyünk a tudatosabb, professzionálisabb munkavégzésre. Nagymértékben épül az önreflexiós képesség fejlesztésére, ezáltal mélyebb felismeréseket tesz lehetővé. Felismeri és tudatosítja az addigi kompetenciákat, valamint fejleszti azokat. Fő kérdései, hogy az egyén mit akar, miért akarja, és milyen motivációi vannak. Az “itt és most”-tal foglalkozik, és nagyon jó alap lehet a jövő irányú megközelítést alkalmazó coachingnak.
A coaching jóval szélesebb területen alkalmazható: találkozhatunk az életvitelt megcélzó, de üzleti, sőt akár párkapcsolati coachinggal is. Sokkal inkább jövőorientált, mint a szupervízió, lényeges eleme egy cél kitűzése, és annak tudatos megvalósítása. Ugyanakkor nem összetévesztendő a tanácsadással: ez esetben ugyanis a válaszokat nem a coach, hanem a coachee, azaz a tanuló találja meg. A coach csak sajátos eszköztárával és kérdéseivel elindítja ügyfelét a változás útján, új eszközöket ad a kezébe, amelyek segítik. A coaching remek eszköz a kompetenciák fejlesztésére, újak elsajátítására.
Összefoglalva tehát a fentieket az élethosszig tartó tanulás koncepciója csak akkor valósulhat meg, ha megvannak az alapok: a kulcskompetenciák. Éppen ezért ma már legalább ugyanannyira fontos az élethosszig tartó kompetenciafejlesztés is, amit a közoktatásnál hatékonyabban tud megoldani a rugalmasabb felnőttképzés. Ugyanakkor saját kompetenciáinak fejlesztése mindenkinek a maga felelőssége is: érdemes tehát egyéni, személyreszabott fejlesztéseken részt venni, például szupervízión vagy coachingon.
KÉRDÉSE VAN? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
Bizonytalan abban, hogy milyen támogatási forma jelenthet megoldást a problémáira? Coaching szolgáltatásainkról itt olvashat bővebben, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot!
Designabc