Business agility: mit jelent az üzleti agilitás?

Business agility: mit jelent az üzleti agilitás?

A business agility a vállatok azon képességére utal, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni az üzleti környezetükben bekövetkező változásokhoz. Az a szervezet, amely rövid idő alatt és rugalmasan képes reagálni az ügyfelek igényeire, nagyobb valószínűséggel ér el üzleti sikereket. Cikkünkben most körüljárjuk, hogy mit érdemes tudni a business agilityről, milyen kihívásokat tartogat, illetve milyen előnyei és kockázatai lehetnek.

A business agility biztosítja a szervezetek számára a rugalmasságot, valamint a gyors alkalmazkodást.

Mi az a business agility?

A business agility – magyarul  üzleti agilitás – olyan képességek, viselkedésformák és munkamódszerek összessége, amelyek biztosítják a szervezetek számára a rugalmasságot, valamint a gyors alkalmazkodást, hogy elérjék céljaikat attól függetlenül, hogy mit tartogat a jövő. 

Az agility az együttműködésre, folyamatos fejlődésre és minőségre helyezi a hangsúlyt. A vállalkozások így jobban reagálnak a változó ügyfél- és piaci igényekre. 

Miben segít az üzleti agilitás?

  • egyszerű és hatékony keretet biztosít a változásokra való reagáláshoz
  • támogatást nyújt a piaci változások kezelésében
  • segít a termékek és szolgáltatások átalakításában, vagy az újdonságok bevezetésének sikeres útjának feltérképezésében
Az üzleti agilitás a vállatok azon képességére utal, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni az üzleti környezetükben bekövetkező változásokhoz.

Mit érdemes tudni a business agility keretrendszerről?

A business agility  keretrendszer az, amire a vállalkozásoknak szükségük van a dinamikus, kihívásokkal teli és erőforráshiányos világban.

Tekintsük át a három alapvető elemét!

1. Business agility alapelvek

A szervezeteknek olyan irányadó elveket kell elfogadniuk, amelyek a döntéshozatali folyamatok alapjául szolgálnak az üzleti agilitás eléréséhez. Ezek a következők:

  • Ügyfélközpontúság – Az üzleti agilitás középpontjában az ügyfelek igényeinek megértése és kielégítése áll. Ez megköveteli, hogy a szervezetek reagáljanak a változó vevői igényekre és preferenciákra, és folyamatosan keressék az ügyfél visszajelzéseket.
  • Folyamatos fejlesztés – Fontos, hogy a vállalatok folyamatosan tanuljanak és alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Ez magában foglalja a kísérletezésre való hajlandóságot, a kiszámított kockázatok vállalását, valamint az adatok és az észrevételek felhasználását a döntéshozatal során.
  • Keresztfunkcionális együttműködés – Elengedhetetlen, hogy a csapatok együtt dolgozzanak a közös célok eléréséért. Ez többek között a silók lebontását, valamint a különböző részlegek és csapatok közötti kommunikáció és együttműködés előmozdítását jelenti.
  • Rugalmasság és alkalmazkodóképesség – Kulcs tényező az is, hogy a szervezetek rugalmasak és alkalmazkodóképesek legyenek a változásokkal szemben. Szükség esetén gyorsan kell tudniuk váltani, és a körülmények alakulásával a terveket és folyamatokat is módosítaniuk kell.
  • Felhatalmazás és autonómia – Az üzleti agilitás megköveteli, hogy a szervezetek felhatalmazzák alkalmazottaikat, és megadják nekik az önállóságot, hogy döntéseket hozzanak és magukénak érezzék munkájukat. Ez a bizalom és az elszámoltathatóság kultúrájának megteremtését jelenti, ahol az alkalmazottakat arra ösztönzik, hogy kezdeményezzenek és járuljanak hozzá a szervezet sikeréhez.
  • Adatvezérelt döntéshozatal – Magában foglalja az adatok gyűjtését és elemzését a trendek és minták megértése érdekében, valamint ezen információk felhasználását a stratégiával kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
  • Agilis módszertanok – Az üzleti agilitás gyakran társul az agilis módszertanokhoz, például a Scrumhoz és a Kanbanhoz, amelyek az iteratív fejlesztést, a folyamatos szállítást és a gyors visszacsatolási ciklusokat hangsúlyozzák. Ezek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy gyorsan reagáljanak a változó körülményekre, és hatékonyabban nyújtsanak kiváló minőségű szolgáltatásokat és termékeket.

2.Business agility értékáram

A business agility értékáram kifejezés azon lépések sorozatára utal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy gyorsan lehessen reagálni egy felmerülő lehetőségre vagy fenyegetésre. 

Mik a lépései?

  • Az üzleti lehetőség azonosítása
  • Piackutatás elvégzése annak kiderítésére, hogy mi értékes a felhasználók számára
  • Minimálisan életképes termék (MVP) létrehozása
  • Minimálisan életképes termék (MVP) szállítása
  • Döntés arról, hogy érdemes-e megtartani a terméket
  • Folyamatos értékteremtés

Az üzleti agilitás lényege, egy olyan minimálisan életképes termék létrehozása, amelyet gyorsan elő lehet állítani, és az ügyfelek visszajelzései alapján tovább lehet fejleszteni. Ez gyorsabb és jobb fejlesztést tesz lehetővé, szemben a hagyományos termékfejlesztéssel, ahol szigorú fázisok vannak meghatározva, és a folyamat sokkal lassabb.

3. Business Agility Team

Az üzleti agilitás megvalósítása a szervezeti vezetők, a csapattagok és az érdekelt felek összehangolt erőfeszítéseit igényli. Az első fontos lépés az, hogy a vezetés beleegyezését megszerezzük, és biztosítsuk, hogy megértik az üzleti agilitás értékét. Emellett az agilis szervezet sikeréhez az agilis kultúra megteremtése kritikus fontosságú, mely a kísérletezést és a folyamatos fejlesztést helyezi előtérbe.

Nem maradhat el az alkalmazottak képzése sem. A csapattagoknak meg kell érteniük az üzleti agilitás elveit és módszereit, és képesnek kell lenniük azok hatékony alkalmazására. 

Miért okoz sokszor nehézséget a üzleti agilitás megteremtése?

A szervezetek számos kihívással szembesülnek az üzleti agilitás felé vezető úton. A vezetői támogatás hiánya, a felülről lefelé irányuló, kockázatkerülő kultúra, valamint a változásokkal szembeni ellenállás mind-mind megakaszthatják az átalakulást.

A vállalatok sok esetben a folyamatvezérelt átalakítást erőltetik – ahol a hangsúly leginkább a keretrendszerek, módszertanok, eszközök és technikák (pl. SAFe, Scrum) elfogadására és bevezetésére helyeződik – az üzleti agilitás kiépítésének reményében. Ez azonban csak egy bizonyos határig sikerül.

Az igazi szervezeti változáshoz nem csupán folyamatváltásra, hanem az alkalmazottakon keresztül megvalósuló kulturális változásra van szükség. 

A business agility előnyei közé tartozik a gyors teljesítés, a kihívások megfelelő kezelése és a fokozott versenyképesség.

A business agility előnyei

Nézzük most meg, hogy a business agility milyen előnyöket tartogat a szervezetek számára!

Fokozott versenyképesség

Az agilitás lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy gyorsan reagáljanak a piaci változásokra, az ügyfelek igényeire és a versenytársakra. Így segítve őket abban, hogy a versenytársak előtt maradjanak.

Javuló ügyfél-elégedettség

A változó vevői igényekhez és preferenciákhoz való gyors alkalmazkodással a szervezetek jobb termékeket és szolgáltatásokat tudnak nyújtani, növelve ezzel a vevői elégedettséget és hűséget.

Kisebb költségek

Az agilitás lehetővé teszi folyamatok racionalizálását, a pazarlás kiküszöbölését és a költségek csökkentését, növelve ezzel a nyereségességet és javítva a fenntarthatóságot.

Gyorsabb piacra jutási idő

Az agilitás segít a szervezeteknek abban, hogy gyorsabban szállítsanak termékeket és szolgáltatásokat, így hamarabb megragadhatják az új lehetőségeket, és lépéselőnyt élvezhetnek a piaci változások során.

Fokozott innováció

A kísérletezés és a folyamatos fejlesztés kultúrájának ösztönzésével az agilitás támogatja az innovációt és az új termékek és szolgáltatások kifejlesztését.

Jobb munkavállalói elkötelezettség

Az agilitás képessé teszi a munkavállalókat arra, hogy magukénak érezzék munkájukat és hozzájáruljanak a szervezet sikeréhez, ami növeli az elkötelezettséget, a motivációt és a megtartást.

Jobb kockázatkezelés

Az agilitás a kockázatok hatékonyabb előrejelzését és mérséklését teszi lehetővé, segítve ezzel az üzletmenet folyamatosságának biztosítását és a zavarok hatásának csökkentését.

A business agility kockázatai

Bár az üzleti agilitás számos előnnyel jár, kihívások is akadhatnak. Megvalósításának egyik legjelentősebb akadálya, a változással szembeni ellenállás. A csapattagok habozhatnak az új munkamódszerek átvételében. Emellett a különböző részlegek közötti összehangolás hiánya, valamint a szerepek és felelősségi körök tisztázatlansága is akadályozhatja az agilitást.

Fontos a megfelelő kommunikáció

E kihívások leküzdéséhez a szervezeteknek prioritásként kell kezelniük a kommunikációt és az együttműködést. A vezetőknek kommunikálniuk kell az üzleti agilitás értékét, és meg kell teremteniük a megközelítés céljainak és elveinek közös megértését. Emellett létfontosságú a döntéshozatal, a szerepek és a felelősségek világos keretének kialakítása, hogy a csapattagok megértsék, hogyan járul hozzá munkájuk a szervezet átfogó céljaihoz.

Segíthet a fokozatosság

Megoldás lehet az üzleti agilitás bevezetésének fokozatos megközelítése. Ahelyett, hogy egyszerre próbálnák meg átalakítani az egész szervezetet, a szervezetek egy kísérleti projekttel kezdhetik, és fokozatosan növelhetik erőfeszítéseiket. Ez a fokozatos megközelítés segíthet lendületet venni és demonstrálni az üzleti agilitás értékét a szkeptikus csapattagok és az érdekeltek számára.

Agilis módszerek vs. üzleti agilitás

Sok szervezet csak azért gondolja, hogy „agilis”, mert agilis módszereket és gyakorlatokat alkalmaz a termékfejlesztés során. És bár igaz, hogy ez valóban lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy reaktívabbak legyenek, ez jellemzően csak a rövid távú perspektívákra vonatkozik.

Lehet, hogy minden egyes termékkiadást agilis elvek szabályoznak, de az átfogó stratégiát megalapozó, felülről lefelé irányuló döntéshozatal során nem használják ki az agilitás teljes potenciálját. Ahhoz, hogy az agilitás a vállalat egészére kiterjedjen, sokkal nagyobb elkötelezettségre és alapvető változásokra van szükség a szervezet felépítésében és működésében.

Az üzleti agilitás megköveteli a szerepek és felelősségi körök rugalmasságát, mivel az erőforrásokat megfelelően kell bevetni az azonnali igények és lehetőségek kezelésére. A bizonytalanságot és az alakíthatóságot nem mindig látják szívesen a nagyobb vállalati környezetekben, ahol a folyamatosság és a stabilitás elvárása érvényesül.

Szeretné megalapozni vagy elmélyíteni gyakorlati tudását a SAFe® keretrendszerben, és szerezzen minősítését Certified SAFe® Program Consultant minősítésű szakembereink segítségével! Nézzen körül képzéseink között!