Az iteratív folyamat lépései

Most pedig lássuk, hogy hogyan is néz ki a folyamat a gyakorlatban!

1. Tervezés és követelmények

Meghatározásra kerül a projektterv a projekt céljaival összehangolva. Ebben a szakaszban kell meghatározni a követelményeket, melyek teljesülése szükséges az iterációk meghatározása és a projekt sikere érdekében.

2. Elemzés és tervezés

Ebben a lépésben a projekt üzleti igényeire és technikai követelményeire kell fókuszálni. Terv készül a célok elérése érdekében.

3. Megvalósítás

A harmadik lépés során a csapat létrehozza a projekt megvalósítandó részének első iterációját. Ezt az elemzés és tervezés készíti elő és alapozza meg, és úgy kell működnie, hogy elérje a projekt végcélját. A részletesség és az erre az iterációra fordított idő mértéke minden esetben a projekttől függ.

4. Tesztelés

Az iterációt tesztelni is kell. Ha például egy weboldal javításán dolgozunk,  akkor célszerű A/B tesztet végezni a jelenlegi weboldaladdal szemben. Ha új terméket vagy funkciót fejlesztünk, akkor érdemes felhasználhatósági tesztet végezni egy sor potenciális vásárlóval.

A tesztelés mellett a projekt érintettjeivel is ajánlott egyeztetni és a visszajelzésüket kérni.

Milyen területeken alkalmazható iterációs folyamat?

Most pedig nézzünk meg néhány olyan szegmenst, ahol működőképes az iterációs modell!

Programozás, fejlesztési folyamatok

Sok mérnök csapat használ iterációkat az új funkciók kifejlesztésére, hibajavítások végrehajtására vagy új stratégiák A/B tesztelésére. Gyakran előfordul, hogy létrehoznak különböző iterációkat, amelyeket egyformán ígéretesnek tartanak, majd tesztelik őket a felhasználókkal. Így felmérhetik a kritikus pontokat és azt, hogy mi volt sikeres, valamint tovább építhetik azt, amelyik a legjobban vizsgázott.

Termékfejlesztés

Talán meglepő, de a legtöbb termékfejlesztés iteratív. Gondoljunk például a mobiltelefonok fejlődésére az évek során, arra, hogy hogyan változott a mobilok mérete, funkcionalitása. Vagy akár egy azonos márkájú hűtőszekrény miként lett az évek folyamán az új családi igényekhez igazítva. Ezek mind iteratív folyamatok.

Marketing

Vannak olyan marketing csapatok, akik elfogadják az iteratív folyamatokat, mások nem különösebben szimpatizálnak velük. Bizonyos mértékig azonban a marketing nagy része iteratív. Egyes teamek például különböző reklámszövegeket tesztelnek, hogy kiderítsék, melyik eredményesebb a célközönségnél, vagy egy hírlevél két vagy több változatát küldik ki e-mailben, hogy összehasonlítsák az átkattintási arányokat. Iteratív tervezési folyamatokat alkalmazhatnak annak érdekében is, hogy azonosítsák a célközönség számára legjobban működő képi világot.

Értékesítés

Bár az értékesítési csapatok munkájának nagy része nem iteratív, néhány feladatuk esetében mégis előnyösek lehetnek az iteratív folyamatok. Például iteratív megközelítést alkalmazhatnak a hideg e-mailek küldésére. Különböző tárgyú e-maileket készíthetnek és elemezhetik az eredményeket. Így az legsikeresebb verziót használhatják a kampányok során.

Az iteratív modell előnyei és hátrányai

Az iteratív modell nem minden csapat – vagy projekt – számára megfelelő. Nézzük most meg az iterációs folyamat főbb pozitívumait és negatívumait.

Előnyök

• Fokozott hatékonyság – Mivel az iteratív folyamatok magukban foglalják a próbálkozásokat és a hibalehetőségeket, ezek egyben segíthetnek gyorsabban elérni a kívánt eredményt, mint a nem iteratív folyamatok.
• Hatékonyabb együttműködés – Ahelyett, hogy előre meghatározott tervek és specifikációk alapján dolgozna a csapat, amelyek elkészítése sok időt vesz igénybe, a team tagok aktív együttműködése szükséges.
• Jobb alkalmazkodóképesség – Ahogy a megvalósítás és tesztelési fázisok során újabb és újabb tapasztalatok és információk kerülnek előtérbe, úgy módosítható az iteráció a cél elérése érdekében. Még az is előfordulhat, hogy olyasmit kell beépíteni, amire az iteratív folyamat kezdetén nem számítottunk.
• Költséghatékonyság – Ha változtatni kell a projekt terjedelmén, akkor csak minimális időt és erőfeszítést kell a folyamatba fektetni.
• Párhuzamos munkavégzés lehetősége – Más, nem iteratív módszerekkel, például a vízeséses modellel ellentétben az iterációk nem feltétlenül függnek az előttük végzett munkafolyamattól. Így a csapattagok párhuzamosan dolgozhatnak a projekt több elemén, ami rövidítést jelenthet a teljes idővonal tekintetében.
• Alacsonyabb kockázat – Az iteratív folyamat során a kockázatok minden egyes iteráció során azonosításra és kezelésre kerülnek. Ahelyett, hogy a nagy kockázatokkal a projekt elején és végén kellene foglalkozni, az alacsony szintű kockázatok folyamatos megoldása történik.
• Megbízhatóbb felhasználói visszajelzések – Ha van egy olyan iteráció, amelyet a felhasználók láthatnak, kipróbálhatnak, akkor folyamatos visszajelzést tudnak adni arról, hogy mi működik számukra vagy mi nem.

Hátrányok

• A terjedelem növekedése – Az iteratív folyamatoknak megvan az a kockázata, hogy a projekt olyan irányba fejlődhet, amire korábban nem számítottunk, és meghaladhatja az eredeti projekt terjedelmét.
• Rugalmatlan tervezés és követelmények – Az iteratív folyamat első lépése a projekt követelményeinek meghatározása. Ha időközben megváltoztatjuk ezeket a követelményeket, az megszakíthatja a munkafolyamatot, és olyan iterációkat teremthet, amelyek nem szolgálják a projekt célját.
• Homályos határidők – Mivel a csapattagok iterációkat hoznak létre, tesztelnek és felülvizsgálnak, amíg el nem jutnak egy kielégítő megoldásig, az iteratív idővonal nincs egyértelműen meghatározva. Ráadásul a különböző inkrementumok tesztelése eltérő hosszúságú lehet, ami szintén hatással van az iteratív folyamat általános időbeli hosszára.

Az agilis irányzatok egyre nagyobb teret hódítanak projektek során és a szervezetek életében. Fejlessze Ön is gyakorlati eszköztárát és szerezzen nemzetközi képesítéseket!  Mélyítse el tudását agilis képzéseinken!