Mi az a vízesés modell és mikor érdemes alkalmazni?

A vízesés modell

Mi az a vízesés modell és mikor érdemes alkalmazni?

A vízesés modell az egyik legelső és legszélesebb körben alkalmazott projektmenedzsment módszertan. Régebben a szoftverfejlesztés területén is elterjedt volt, de mivel változékony környezetben kevésbé jól alkalmazható, ma már inkább agilis módszertanokat használnak helyette. Azonban számos iparágban, például az építőiparban még a mai napig használják. De mit is takar pontosan a vízesés modell, mik az előnyei és hátrányai és egyáltalán: milyen projekteknél érdemes ezt a metodológiát használni? A cikkben körbejártuk a témát.

Mi az a vízesés modell? 

A vízesés modell az egyik legelső és legszélesebb körben alkalmazott projektmenedzsment módszertan. Régebben a szoftverfejlesztés területén is elterjedt volt, de mivel változékony környezetben kevésbé jól alkalmazható, ma már inkább agilis módszertanokat használnak helyette. Azonban számos iparágban, például az építőiparban még a mai napig használják. De mit is takar pontosan a vízesés modell, mik az előnyei és hátrányai és egyáltalán: milyen projekteknél érdemes ezt a metodológiát használni? A cikkben körbejártuk a témát.

Milyen projektek esetén érdemes alkalmazni a vízesés modellt?

  • Ahol a projekt követelményei előre meghatározhatóak, nem jellemző az iparágban a gyors változás 
  • Ha már meglévő technológiával létrehozható a projekteredmény, tehát nem szükséges hozzá extra kutatás-fejlesztés
  • Ha nincs szükség folyamatos ügyféloldali visszacsatolásra az elért eredményekkel kapcsolatban
  • Amennyiben a feladat jól tervezhető, az elvárások tiszták, egyértelműek 

Ilyen projektek lehetnek például építőipari projektek, vagy nagyvállalati beruházási projektek. 

A vízesés modell fázisai

A vízesés modell szekvenciális gondolkodásmódot alkalmaz, amely – nevéhez híven – vízeséshez hasonlít. Ahogy már említettük az egyes szakaszok jellemzően egymás után következnek. Az egyes szakaszok iparáganként eltérőek lehetnek, illetve meghatározhatók az elvégzendő feladatok szakmai tartalma, vagy menedzsment, munkaszervezési szempontok szerint is. Melyek lehetnek például tipikus fázisok? 

#1 Követelmények meghatározása és a célok kitűzése

Ebben a szakaszban nagy vonalakban határozzák meg a projekt célját, legfontosabb követelményeit, illetve az irányelveket, határidőket. Ilyenkor még nem esik szó konkrét megvalósítási tervekről vagy folyamatról. 

Ha ez megtörtént, akkor készítenek egy megvalósíthatósági tanulmányt, kockázatelemzést végeznek és azt is megvizsgálják, hogy valóban megtérül-e a projekt. Mindezekből egy úgynevezett business case (üzleti terv) készül, amelynek a jóváhagyásával indulhat el valóban a projekt. 

#2 A projekt megtervezése

A projekt alapos megtervezése elengedhetetlen a sikeres megvalósításhoz. Gyakori probléma, hogy nem szánnak elég időt és erőforrást a tervezési szakaszra, amely később elszálló költségekhez, a határidő eltolódásához vagy éppen a követelmények nem teljesüléséhez vezet. Ilyen esetekben sajnos a projekt nem nevezhető sikeresnek. 

Projektterv

A tervezési szakasz legfontosabb dokumentuma az úgynevezett projektterv dokumentum, amelynek a legfontosabb elemei a következők lehetnek, melyek szervezetenként, iparáganként eltérhet: 

  • Cselekvés ütemterve
  • WBS szerkezet meghatározása – ez a munka lebontásának szerkezetét jelenti
  • Feladatok kiosztása – feladat-felelősség mátrix
  • Erőforrás-tervezés pl. tevékenység-erőforrás mátrix és költségterv segítségével
  • Ütemezés pl. Gantt-diagram segítségével
  • Kockázatelemzés
  • Kommunikációs terv
  • Érintettkezelési terv
  • Beszállítók kezelése

#3 A projekt megvalósítása

Ebben a szakaszban kezdődik el a valós munka, tehát a projekt gyakorlati megvalósítása. A fázis legfontosabb elemei a kockázatkezelés és a változások követése, kezelése. Ezen kívül szükség van az érintettek és a projekt csapat aktív és élénk kommunikációjára is. 

#4 Ellenőrzés és tesztelés

MIután a projekteredmény elkészült, átfogó ellenőrzésre és tesztelésre van szükség. Ez mindig a projekt tervezési fázisában előre meghatározott követelmények által történik. Az esetlegesen feltárt hibákat ebben a szakaszban javítják. A következő, lezáró fázis csak akkor kezdődhet meg, ha a megrendelő elfogadja a projekt minden részletét. 

#5 A projekt lezárása

A projekt lezárásával megtörténik a projekt hivatalos átadása, használatbavétele és elkezdődik annak üzemeltetése. Ilyenkor szükséges áttekinteni az összes szerződést és dokumentációt, azokat archiválni. A projektzáró értekezlet során lényeges, hogy levonják a projekt teljesítése közben felmerült tanulságokat, és ezeket lehetőleg egy tudástárban megőrizzék, hogy a későbbi projektek során felhasználhatóak legyenek. A projekt lezárásának része a projektcsapat tagjainak új projektre való allokálása is.

A vízesés modell előnyei és hátrányai

Előnyök: 

  • A vízesés modell könnyen érthető és implementálható
  • Amennyiben a tervek pontosak és nincs jelentős változás, úgy az erőforrások felhasználása jól tervezhető
  • A folyamatok, tevékenységek és az eredmények jól dokumentáltak
  • Előre rögzített terjedelem, ütemezés és költségvetés, mivel a projekt céljai és követelményei előre rögzítettek 
  • Ha a célok és követelmények alaposan rögzítésre kerültek, a módszertan nem igényel szoros együttműködést és kommunikációt az ügyfél és a kivitelező között – leginkább csak a fontosabb mérföldkövek teljesülése esetén szükséges a kommunikáció

Hátrányok: 

  • A modell meglehetősen idealisztikus, a valós életben gyakran történnek ugyanis előre nem megjósolható, váratlan események. Az ilyenkor előforduló problémákat nehéz, illetve költséges lehet kezelni
  • Nehéz a változtatási igényekhez alkalmazkodni: a módszertan alapfeltevése, hogy a követelményeket helyesen és teljes egészében meghatározták tervezéskor. 
  • Gyakran csak a projekt zárásakor derül ki, hogy az előre meghatározott követelmények mégsem megfelelőek a megrendelőnek, vagy éppen a projekteredmény nem felel meg a követelményeknek
  • Alacsony megrendelő oldali bevonás, a szállító által végzett feladatok nem transzparensek a megrendelő számára
  • Az értékszállítás késleltetve jelenik meg, a szállítás a mindenre kiterjedő terv elkészítése után kezdődik el

A fent írt hátrányok miatt a tradicionális projektmenedzsment irányzatok is fejlődtek az évek során, egyre több módszertan alkalmaz tervezés-megvalósítás-újratervezés iteratív elemeket, melyek segítségével a változások jobban kezelhetők a projektek során.  

Vízesés modell vs. Agilis módszertanok

Az agilis módszertanok akkor alakultak ki, amikor világossá vált, hogy változó és bizonytalan környezetben a vízesés módszer már nem működik jól. Az agilis módszertanokat eleinte a szoftverfejlesztés területén alkalmazták, ma már azonban számos iparágban lehetünk tanúi az agilis gondolkodásmód bevezetésének. Az agilis módszertanok sok tekintetben eltérnek a hagyományos modelltől: 

  • A projekteredmény részletekben és magas gyakoriság mellett kerül leszállításra
  • Az egyes fázisok (tervezés, megvalósítás, tesztelés, átadás) egy előre meghatározott, rövid időkeretre (time-box, iteráció) történik, mely ismétlődik   
  • Rendkívül fontos a folyamatos ügyfélkommunikáció és visszacsatolás 
  • A módszertanok fel vannak készülve a folyamatos változásra, a visszajelzések alapján történő módosításra 

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy nem célszerű minden projektet agilis módszertanok mentén kezelni, szerintünk továbbra is van létjogosultsága a tradicionális irányzatoknak, amik testreszabással komoly segítséget nyújthatnak a projektek sikeres megvalósításában.

MIBEN TUDUNK MI SEGÍTENI?

Aki nem igazodik el a tradicionális, tervalapú projektmenedzsmentben, az nem tud együtt fejlődni a szakmával. Módszertani ismeret- és softskill-fejlesztést, valamint nemzetközi minősítés megszerzését célzó képzéseink segítségével projektcsapattagok, valamint projektvezetők is megtalálják a számukra leginkább megfelelő fejlődési lehetőséget. Válasszon képzéseink közül!

Ha a képzésekkel vagy projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdése van, keressen minket!