Test-driven development (TDD): A tesztvezérelt fejlesztés szerepe az agilis fejlesztési projektekben
Az agilis fejlesztés fejlődése számos pragmatikus gyakorlatot teremtett a minőségi szoftverek gyors szállítása érdekében. Az ún. test-driven development (TDD) ma már elismert, hatékony és pozitív eredményeket hozó megközelítés. Egy olyan folyamat, melynek során először a tesztesetek íródnak meg, és csak utána következik a kódolás. Cikkünkben most megnézzük, hogy mit érdemes tudni a tesztvezérelt fejlesztésekről, mik az előnyei és buktatói, és miért fontos az agilis projektek során.
Mi az a test-driven development (TDD)?
A test-driven development (TDD) – magyarul tesztvezérelt fejlesztés – egy olyan szoftverfejlesztési gyakorlat, amely a tényleges kód megírása előtt a tesztek írását helyezi előtérbe. A TDD során a fejlesztők a kezdeti megértésük alapján kis teszteseteket hoznak létre minden egyes funkcióhoz. Ennek elsődleges célja, hogy csak akkor módosítsanak vagy írjanak új kódot, ha a tesztek sikertelenek. Ezáltal elkerülhető a teszt szkriptek duplázódása.
A TDD megközelítés az Agilis kiáltvány elveiből és az extrém programozásból ered. Ahogy a neve is utal rá, a tesztelési folyamat irányítja magát a szoftverfejlesztést.
A tesztvezérelt fejlesztés helye az agilis fejlesztési projektekben
Az agilis fejlesztés során nagyon fontos szerepe van a visszajelzéseknek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a projekt követelményei a fejlesztési sprint ciklus során változnak. Ennek kezeléséhez, valamint az ügyfél változó követelményeihez igazodó termékek készítéséhez a csapatoknak folyamatos visszacsatolásra van szükségük, hogy ne használhatatlan szoftvereket szülessenek. A TDD úgy épül fel, hogy már a korai szakaszban ilyen visszajelzést adjon.
A test-first megközelítésnek köszönhetően:
- Mérsékelhetők a szoftver minőségét és szállítását akadályozó kritikus szűk keresztmetszetek.
- A folyamatos visszajelzések, hibajavítások és új funkciók hozzáadása alapján a rendszer úgy fejlődik, hogy minden a tervezett módon működjön.
- Javul az együttműködés mind a fejlesztői és a minőségbiztosítási csapat tagjai, mind az ügyfél között.
- Mivel a tesztek előre elkészülnek, a csapatoknak nem kell időt tölteniük a kiterjedt teszt szkriptek újbóli létrehozásával.
Miben különbözik a test-driven development (TDD) és a hagyományos tesztelés?
Most pedig nézzük meg, hogy mennyiben más és forradalmi a tesztvezérelt fejlesztés!
Megközelítés
A TDD egy olyan agilis fejlesztési módszertan, ahol a teszteket a kód fejlesztése előtt írják meg. Ezzel szemben a hagyományos tesztelésre a kód megírása után kerül sor.
A tesztelés hatóköre
A TDD egyszerre kis kódegységek tesztelésére összpontosít, míg a hagyományos tesztelés a rendszer egészére, beleértve az integrációs, funkcionális és átvételi teszteket is.
Iteratív
A test-driven development iteratív folyamatot követ, amelyben a kód kis darabjait fejlesztik, tesztelik és finomítják, amíg azok át nem mennek az összes teszten. A kódot általában egyszer tesztelik, majd a hagyományos teszt eredményei alapján finomítják.
Hibakeresés
A tesztvezérelt fejlesztés célja, hogy a hibákat a fejlesztési folyamat során a lehető legkorábban észrevegyék, megkönnyítve ezzel a hibakeresést és javítást. Hagyományos tesztelés esetén több erőfeszítést igényelhet a fejlesztési folyamat során később felfedezett hibák keresése.
Dokumentáció
A TDD dokumentáció jellemzően a tesztesetekre és azok eredményeire összpontosít, míg a hagyományos teszteléseké részletesebb információkat tartalmazhat a folyamatról, a tesztkörnyezetről és a tesztelt rendszerről.
A test-driven development (TDD) előnyei
Tekintsük most át, hogy miért is jó a tesztvezérelt fejlesztés!
- Elősegíti az optimalizált kód létrehozását.
- A hibaarányok jelentős csökkenése figyelhető meg, ami mindössze a kezdeti fejlesztési erőfeszítés mérsékelt növekedésével jár.
- Támogatja a fejlesztőket, hogy képesek legyenek jobban elemezni és megérteni az ügyfél követelményeket, és tisztázni a kéréseket, ha azok nincsenek megfelelően definiálva.
- Az új funkciók hozzáadása és tesztelése sokkal könnyebbé válik a fejlesztés későbbi szakaszaiban.
- A TDD szerinti tesztlefedettség sokkal nagyobb a hagyományos fejlesztési modellekhez képest. A TDD az egyes funkciók tesztjeinek létrehozására összpontosít már a kezdetektől fogva.
- Növeli a fejlesztők produktivitását, és rugalmas, könnyen karbantartható kódbázis kialakítását teszi lehetővé.
Milyen buktatói lehetnek a TDD-nek?
A tipikus egyéni hibák közé tartoznak:
- a tesztek gyakori futtatásának elfelejtése
- túl sok teszt írása egyszerre
- túl nagy tesztek írása
- túlságosan triviális tesztek írása, például az állítások elhagyása
- tesztek írása triviális kódhoz
Milyen buktatók merülhetnek fel csapatszinten?
- részleges elfogadottság, azaz a csapatban csak néhány fejlesztő alkalmazza a TDD-t
- a tesztkészlet rossz karbantartása, ami miatt annak futási ideje túlságosan hosszú
- ritkán vagy soha nem futtatott tesztcsomag a rossz karbantartás vagy a csapat cserélődése miatt
A tesztvezérelt fejlesztés szakaszai
1. Pontos tesztek létrehozása
A fejlesztőknek pontos egységteszteket kell létrehozniuk, hogy ellenőrizhessék az egyes funkciók működését. Biztosítaniuk kell, hogy a teszt lefordítható legyen, hogy végre lehessen hajtani. A legtöbb esetben a teszt biztosan sikertelen lesz. Ez egy sokatmondó kudarc, mivel a fejlesztők kompakt teszteket hoznak létre a funkció viselkedésére vonatkozó feltételezéseik alapján.
2. A kód javítása
Ha egy teszt megbukik, a fejlesztőknek el kell végezniük a minimális változtatásokat, amelyek szükségesek a kód frissítéséhez, hogy az újbóli végrehajtáskor sikeresen fusson.
3. A kód átdolgozása
Miután a teszt sikeresen lefutott, ellenőrizni kell a redundanciát vagy a kód esetleges optimalizálását az általános teljesítmény növelése érdekében. Meg kell győződni arról, hogy a refaktorálás nem befolyásolja a program külső viselkedését.
A tesztvezérelt fejlesztés (TDD) legjobb gyakorlatai
Végül jöjjön néhány fontos tényező, amit érdemes figyelembe venni a TDD során!
- Mindig kezdjük a folyamatot a fejlesztendő funkció követelményeinek vagy specifikációinak megértésével – Ez segíteni fog abban, hogy fókuszált és releváns tesztek készüljenek.
- Minden tesztnek egy adott viselkedésre vagy funkcióra kell összpontosítania – A tesztek legyenek kicsik és fókuszáltak, a kód egyetlen aspektusát célozzák meg. Ez javítja a tesztek olvashatóságát, karbantarthatóságát és megkönnyíti a hibakeresést.
- Először a lehető legegyszerűbb teszt megírásával foglalkozzunk, amelyik sikertelen lesz – Mindez segít az adott feladatra összpontosítani, és elkerülhetjük, hogy összetettebb kérdésekkel kelljen foglalkozni.
- A tesztek tervezésekor vegyük figyelembe a szélsőséges eseteket – Ezek azért fontosak, mert gyakran potenciális hibákat vagy váratlan viselkedést tárhatnak fel.
- Miután egy teszt sikeres volt, fontos időt szánni a kód refaktorálására, és a tervezés javítására anélkül, hogy megváltoztatnánk a viselkedését – Ez segít fenntartani a tiszta és karbantartható kódot a projekt előrehaladtával.
- Mindig legyen gyors a visszacsatolás – Mindez gyorsabb fejlesztési iterációkat tesz lehetővé, és a problémákat már korán fel lehet ismerni.
- Érdemes tesztautomatizálási keretrendszereket és eszközöket használni a tesztek végrehajtásának automatizálására – Így lehetővé válik a tesztek gyakori futtatása, azok egyszerű integrálása a fejlesztési munkafolyamatba, valamint a következetes és megbízható teszteredmények biztosítása.
- Az alapvető TDD ciklus betartása – Írjunk meg egy sikertelen tesztet, implementáljuk a minimális kódot a teszt átadásához, majd a kódot refaktoráljuk a tervezés javítása érdekében. Ezután ismételjük meg ezt a ciklust minden egyes új viselkedés vagy funkció esetében!
- Legyen megfelelő egyensúly az egységtesztek, az integrációs tesztek és az elfogadási tesztek között – Mindegyik teszttípus más-más célt szolgál, és különböző szintű bizalmat biztosít a kóddal kapcsolatban.
- A tesztelési hibáknak kell irányítaniuk a fejlesztést – Ha egy teszt sikertelen, az irányítsa a fejlesztési erőfeszítéseket. Elemezzük a hibát, azonosítsuk az okot, és javítsuk a kódot a probléma megoldása érdekében. A tesztelési hibák értékes visszajelzést jelentenek a kód minőségének javításához.
Szeretne sikereket elérni agilis projekt környezetben? Fejlessze gyakorlati eszköztárát és szerezzen nemzetközi képesítéseket! Mélyítse el tudását profi képzéseinken!
Designabc