A test-driven development (TDD) szerepe az agilis fejlesztési projektekben

Test-driven development (TDD): A tesztvezérelt fejlesztés szerepe az agilis fejlesztési projektekben

Az agilis fejlesztés fejlődése számos pragmatikus gyakorlatot teremtett a minőségi szoftverek gyors szállítása érdekében. Az ún. test-driven development (TDD) ma már elismert, hatékony és pozitív eredményeket hozó megközelítés. Egy olyan folyamat, melynek során először a tesztesetek íródnak meg, és csak utána következik a kódolás. Cikkünkben most megnézzük, hogy mit érdemes tudni a tesztvezérelt fejlesztésekről, mik az előnyei és buktatói, és miért fontos az agilis projektek során.

A test-driven development egy olyan folyamat, amely során először a tesztesetek íródnak meg, majd csak utána következik a fejlesztés.

Mi az a test-driven development (TDD)?

A test-driven development (TDD) – magyarul tesztvezérelt fejlesztés – egy olyan szoftverfejlesztési gyakorlat, amely a tényleges kód megírása előtt a tesztek írását helyezi előtérbe. A TDD során a fejlesztők a kezdeti megértésük alapján kis teszteseteket hoznak létre minden egyes funkcióhoz. Ennek elsődleges célja, hogy csak akkor módosítsanak vagy írjanak új kódot, ha a tesztek sikertelenek. Ezáltal elkerülhető a teszt szkriptek duplázódása.

A TDD megközelítés az Agilis kiáltvány elveiből és az extrém programozásból ered. Ahogy a neve is utal rá, a tesztelési folyamat irányítja magát a szoftverfejlesztést.

A tesztvezérelt fejlesztés helye az agilis fejlesztési projektekben

Az agilis fejlesztés során nagyon fontos szerepe van a visszajelzéseknek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a projekt követelményei a fejlesztési sprint ciklus során változnak. Ennek kezeléséhez, valamint az ügyfél változó követelményeihez igazodó termékek készítéséhez a csapatoknak folyamatos visszacsatolásra van szükségük, hogy ne használhatatlan szoftvereket szülessenek. A TDD úgy épül fel, hogy már a korai szakaszban ilyen visszajelzést adjon.

A test-first megközelítésnek köszönhetően:

  • Mérsékelhetők a szoftver minőségét és szállítását akadályozó kritikus szűk keresztmetszetek. 
  • A folyamatos visszajelzések, hibajavítások és új funkciók hozzáadása alapján a rendszer úgy fejlődik, hogy minden a tervezett módon működjön. 
  • Javul az együttműködés mind a fejlesztői és a minőségbiztosítási csapat tagjai, mind az ügyfél között. 
  • Mivel a tesztek előre elkészülnek, a csapatoknak nem kell időt tölteniük a kiterjedt teszt szkriptek újbóli létrehozásával.
A tesztvezérelt fejlesztés egy olyan agilis fejlesztési módszertan, ahol a teszteket a kód fejlesztése előtt írják meg.

Miben különbözik a test-driven development (TDD) és a hagyományos tesztelés?

Most pedig nézzük meg, hogy mennyiben más és forradalmi a tesztvezérelt fejlesztés! 

Megközelítés

A TDD egy olyan agilis fejlesztési módszertan, ahol  a teszteket a kód fejlesztése előtt írják meg. Ezzel szemben a hagyományos tesztelésre a kód megírása után kerül sor.

A tesztelés hatóköre

A TDD egyszerre kis kódegységek tesztelésére összpontosít, míg a hagyományos tesztelés a rendszer egészére, beleértve az integrációs, funkcionális és átvételi teszteket is.

Iteratív

A test-driven development iteratív folyamatot követ, amelyben a kód kis darabjait fejlesztik, tesztelik és finomítják, amíg azok át nem mennek az összes teszten. A kódot általában egyszer tesztelik, majd a hagyományos teszt eredményei alapján finomítják.

Hibakeresés

A tesztvezérelt fejlesztés célja, hogy a hibákat a fejlesztési folyamat során a lehető legkorábban észrevegyék, megkönnyítve ezzel a hibakeresést és javítást. Hagyományos tesztelés esetén több erőfeszítést igényelhet a fejlesztési folyamat során később felfedezett hibák keresése.

Dokumentáció

A TDD dokumentáció jellemzően a tesztesetekre és azok eredményeire összpontosít, míg a hagyományos teszteléseké részletesebb információkat tartalmazhat a folyamatról, a tesztkörnyezetről és a tesztelt rendszerről.

A test-driven development (TDD) előnyei

Tekintsük most át, hogy miért is jó a tesztvezérelt fejlesztés!

  • Elősegíti az optimalizált kód létrehozását.
  • A hibaarányok jelentős csökkenése figyelhető meg, ami mindössze a kezdeti fejlesztési erőfeszítés mérsékelt növekedésével jár.
  • Támogatja a fejlesztőket, hogy képesek legyenek jobban elemezni és megérteni az ügyfél követelményeket, és tisztázni a kéréseket, ha azok nincsenek megfelelően definiálva.
  • Az új funkciók hozzáadása és tesztelése sokkal könnyebbé válik a fejlesztés későbbi szakaszaiban.
  • A TDD szerinti tesztlefedettség sokkal nagyobb a hagyományos fejlesztési modellekhez képest. A TDD az egyes funkciók tesztjeinek létrehozására összpontosít már a kezdetektől fogva.
  • Növeli a fejlesztők produktivitását, és rugalmas, könnyen karbantartható kódbázis kialakítását teszi lehetővé.

Milyen buktatói lehetnek a TDD-nek?

A tipikus egyéni hibák közé tartoznak:

  • a tesztek gyakori futtatásának elfelejtése
  • túl sok teszt írása egyszerre
  • túl nagy tesztek írása
  • túlságosan triviális tesztek írása, például az állítások elhagyása
  • tesztek írása triviális kódhoz

Milyen buktatók merülhetnek fel csapatszinten?

  • részleges elfogadottság, azaz a csapatban csak néhány fejlesztő alkalmazza a TDD-t
  • a tesztkészlet rossz karbantartása, ami miatt annak futási ideje túlságosan hosszú
  • ritkán vagy soha nem futtatott tesztcsomag a rossz karbantartás vagy a csapat cserélődése miatt
A TDD a test-driven development rövidítése.

A tesztvezérelt fejlesztés szakaszai

1. Pontos tesztek létrehozása

A fejlesztőknek pontos egységteszteket kell létrehozniuk, hogy ellenőrizhessék az egyes funkciók működését. Biztosítaniuk kell, hogy a teszt lefordítható legyen, hogy végre lehessen hajtani. A legtöbb esetben a teszt biztosan sikertelen lesz. Ez egy sokatmondó kudarc, mivel a fejlesztők kompakt teszteket hoznak létre a funkció viselkedésére vonatkozó feltételezéseik alapján.

2. A kód javítása

Ha egy teszt megbukik, a fejlesztőknek el kell végezniük a minimális változtatásokat, amelyek szükségesek a kód frissítéséhez, hogy az újbóli végrehajtáskor sikeresen fusson.

3. A kód átdolgozása

Miután a teszt sikeresen lefutott, ellenőrizni kell a redundanciát vagy a kód esetleges optimalizálását az általános teljesítmény növelése érdekében. Meg kell győződni arról, hogy a refaktorálás nem befolyásolja a program külső viselkedését.

A tesztvezérelt fejlesztés (TDD) legjobb gyakorlatai

Végül jöjjön néhány fontos tényező, amit érdemes figyelembe venni a TDD során!

  • Mindig kezdjük a folyamatot a fejlesztendő funkció követelményeinek vagy specifikációinak megértésével – Ez segíteni fog abban, hogy fókuszált és releváns tesztek készüljenek.
  • Minden tesztnek egy adott viselkedésre vagy funkcióra kell összpontosítania – A tesztek legyenek kicsik és fókuszáltak, a kód egyetlen aspektusát célozzák meg. Ez javítja a tesztek olvashatóságát, karbantarthatóságát és megkönnyíti a hibakeresést.
  • Először a lehető legegyszerűbb teszt megírásával foglalkozzunk, amelyik sikertelen lesz – Mindez segít az adott feladatra összpontosítani, és elkerülhetjük, hogy összetettebb kérdésekkel kelljen foglalkozni.
  • A tesztek tervezésekor vegyük figyelembe a szélsőséges eseteket – Ezek azért fontosak, mert gyakran potenciális hibákat vagy váratlan viselkedést tárhatnak fel.
  • Miután egy teszt sikeres volt, fontos időt szánni a kód refaktorálására, és a tervezés javítására anélkül, hogy megváltoztatnánk a viselkedését –  Ez segít fenntartani a tiszta és karbantartható kódot a projekt előrehaladtával.
  • Mindig legyen gyors a visszacsatolás – Mindez gyorsabb fejlesztési iterációkat tesz lehetővé, és a problémákat már korán fel lehet ismerni.
  • Érdemes tesztautomatizálási keretrendszereket és eszközöket használni a tesztek végrehajtásának automatizálására – Így lehetővé válik  a tesztek gyakori futtatása, azok egyszerű integrálása a fejlesztési munkafolyamatba, valamint a következetes és megbízható teszteredmények biztosítása.
  • Az alapvető TDD ciklus betartása –  Írjunk meg egy sikertelen tesztet, implementáljuk a minimális kódot a teszt átadásához, majd a kódot refaktoráljuk a tervezés javítása érdekében. Ezután ismételjük meg ezt a ciklust minden egyes új viselkedés vagy funkció esetében!
  • Legyen megfelelő egyensúly az egységtesztek, az integrációs tesztek és az elfogadási tesztek között – Mindegyik teszttípus más-más célt szolgál, és különböző szintű bizalmat biztosít a kóddal kapcsolatban.
  • A tesztelési hibáknak kell irányítaniuk a fejlesztést – Ha egy teszt sikertelen, az irányítsa a fejlesztési erőfeszítéseket. Elemezzük a hibát, azonosítsuk az okot, és javítsuk a kódot a probléma megoldása érdekében. A tesztelési hibák értékes visszajelzést jelentenek a kód minőségének javításához.

Szeretne sikereket elérni agilis projekt környezetben? Fejlessze gyakorlati eszköztárát és szerezzen nemzetközi képesítéseketMélyítse el tudását profi képzéseinken!