Írta: Varga Fanni Leila, CAPM
Milyen projektmenedzsment készség és tudás szükséges kezdő projektvezetők számára?
Számtalan szakmai cikk és modell emlegeti a projektvezetői „soft” és „hard” készségek fontosságát – de mit jelentenek ezek pontosan és melyekre van szüksége valóban annak, aki már karrierje elején a projektmenedzsment szakmában érvényesülni szeretne?
Modellek és elméletek:
Kis túlzással bármely, a témával foglalkozó kutatást és modellt vesszük alapul, mindegyikben két dolog közös, a módszertani és „puha” készségek (soft skillek) fejlesztésére való törekvés és az életen át tartó tanulás szükségességének üzenete.
Hard skilleknek (ún. nehéz készségeknek) nevezzük mindazokat a készségeket, melyek szakmailag specifikusak és oktatás útján könnyedén elsajátíthatók, magas szintig fejleszthetők – projektvezetés esetén az ütemterv készítése és annak altevékenységei például ide sorolhatók.
Soft skilleknek (ún. puha készségeknek) nevezzük mindazokat a készségeket, melyek inkább személyes és interperszonális vonatkozásban értelmezhetők. Ilyen például a konfliktuskezelési és a kooperációs készség. Egy bizonyos fokig fejleszthető a soft skill eszköztár is.
A PMI által alkotott és széles körben alkalmazott Talent Triangle például 3 kompetenciaterületre bontja a projektvezetői készségeket: Way of working (pl.: módszertanok és eszközök alkalmazása), Power skills (pl.: kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés stb.), Business Acumen (pl. üzleti megértés, értékteremtés, stratégiai gondolkodás).
Az IPMA által alkalmazott Competence Baseline a People (soft készségek), Practice (hard készségek) és Perspective (stratégia, fenntarthatóság, governance) elemeket használja.
Projektvezetői soft skillek
Tapasztalati szinttől függetlenül elengedhetetlen rendelkezni egyes soft készségekkel. A kommunikáció az egyik alappillére annak, hogy sikeres projektmenedzserré válhassunk, hiszen a kommunikáció egyaránt legfontosabb készsége a projektmenedzsernek és kulcstényezője a projekt sikerének. Szorosan összefügg vele a delegálási- és eszkalálási készség, a tárgyalás, a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, az időtudatosság és sok esetben a támogató szerepek betöltése (mint mentor, facilitátor) is.
Mivel a soft skillek fejlesztése egy hosszú és tanulságos út, érdemes a projektkarrier elején, tudatosan belekezdeni. Már a projektasszisztensi és projektkoordinátori szinten is fontos, kezdő projektmenedzserként pedig szinte elengedhetetlen, hogy a munkavállalók képesek legyenek a hatékony kommunikációra, beleértve a meetingek és workshopok (formális, strukturált, verbális / részben verbális) lebonyolítását is. Érteniük kell, hogy mit jelent időtudatosan, hatékony önszervezéssel dolgozni és eredményesen működni egy csapat részeként.
Junior projektmenedzserként, mikor a csapatvezetés, a delegálás már nem opció, hanem kötelesség, az egyénnek meg kell ismerni az egyes vezetői stílusokat is és azt, hogy a különböző összetételű és tapasztalatú csapatok milyen fejlődési úton haladnak át a projekt elejétől a végéig és azt, hogy hogyan lehet az egyes csapatokat a legeredményesebben vezetni, valamint motivációjukat kiváltani és fenntartani a projekt egésze során. Az egyének motiválása egy nagyon komplex feladat, hiszen ahány ember, annyiféle belső világ és belső hajtómotor. Ahhoz, hogy egy projektmenedzser képes legyen felismerni az egyes csapattagok szükségleteit és egyéni motivátorait, elengedhetetlen a társas tudatosság és empátiakészség – melyeknek viszont alapfeltétele az egyéni tudatosság és az önkontroll képessége. Ezek a témák az EQ kérdéskörével függenek szorosan össze. Fejlett EQ, jó kommunikációs készség, tudatos vezetési stílus használat: egy minden junior projektmenedzser számára kimondottan hasznos kezdő soft skill csomag, melyre előbb-utóbb szervezettől függetlenül szükség lesz a munkánk során.
Projektvezetői hard skillek
Természetesen, a fejlett soft skillek mellett a hard skillek megléte is kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy, a pályája elején járó szakember sikeres lehessen. A projektmenedzsment alapfogalmai, az eszköztár ismerete (érintett menedzsment, projektterjedelem, ütemezés és költségek kezelése, kockázatok menedzsmentje, változások kezelése stb.) a motor a gépezetben. Kétségtelen, hogy ma már IT támogatással, megfelelő szoftverismerettel és az AI bevonásával sok feladat leegyszerűsíthető, vagy akár kiváltható, de a folyamatok hátterének ismerete nélkül hosszútávon nem fenntartható a munkavégzés.
A helyzetet és az elvárásokat tovább bonyolítja az egyes módszertani irányok eltérő alkalmazása is. Mára eljutottunk oda, hogy egyre inkább elvárás a projektvezetőktől, hogy képesek legyenek agilis eszközök alkalmazására, értsék, tudják, hogy mit jelent az inkrementális szállítás, ne jöjjünk zavarba, ha egy beszállító daily standup-okat emleget, illetve értsük a módszertani megközelítések közti különbségeket és ismerjük fel, hogy milyen környezetben és helyzetben melyik jelenthet nagyobb előnyt.
A fentiekből úgy tűnhet, hogy a kezdő projektvezetőktől már-már egy profi szintű projektvezetői működés az elvárás, azonban a valóság inkább az, hogy ezen a szinten is egyre nagyobb a verseny a munkaerőpiacon, a cégek egyre inkább „dobnak” be junior projektvezetőket egyre komplexebb helyzetekbe és a kezdő projektvezető saját érdeke, hogy ezeket minél nagyobb ismeretekkel tudja kezelni.
Mit várhatunk a soft- és hard skill fejlesztő projektmenedzsment képzésektől?
A tapasztalatok szerint a soft- és hard készségek is fejleszthetők, tanulhatók. Ezekhez nagy segítséget jelenthetnek különböző képzések, ám ezektől típustól függően más-más eredményeket várhatunk el.
A hard skill fejlesztő, ún. módszertani képzések talán az egyszerűbb és gyorsabb fejlesztési folyamat, itt intenzív kurzusokon keresztül megtanulhatjuk a módszertani eszközök alkalmazását, azokat akár gyakorlati példákon, eseteken keresztül is kipróbálhatjuk. Ezek az ismeretek jellemzően nagyon rövid időn belül beépíthetők a napi gyakorlatba.
A hard skillek elsajátítása többféle képzésen keresztül elsajátítható pályakezdőként, a tanulás célja határozza meg, mely képzés a legideálisabb választás. Ha a cél a gyakorlatorientált képzés, mely során a szimuláció jellegű feladatmegoldás áll a képzés fókuszában, úgy pályakezdőknek jó szívvel ajánljuk a Projektmenedzsment alapok – Gyakorlati ismeretek kezdőknek képzésünket. Amennyiben az oktatás célja, hogy minél bővebb nemzetközileg elfogadott elméleti tudásanyagot szerezzen a résztvevő vagy a meglévő tudását strukturálja, úgy a CAPM vizsgafelkészítő program lehet az ideális választás, mely elvégzését követően nemzetközileg elismert minősítés megszerzésére is lehetőség nyílik, önállóan. Később, a hard skillek ismeretében, a hatékonyság fokozása érdekében ajánlott megismerkedni bizonyos IT eszközökkel, melyek nagyban hozzájárulnak a munkavégzés gyorsabbá és átláthatóbbá tételéhez. A Digitális projekttámogatás alap IT eszközei képzésünk a legnépszerűbb projektmenedzsment IT eszközökkel ismerteti meg a résztvevőket.
A soft skill-ek fejlesztése már egy nehezebb téma, hiszen abban általában minden szakértő egyetért, hogy a „lágy” készségek fejlesztése nem egy 1-2 napos képzéssel valósul meg, az ennél jóval hosszabb folyamat. Ennek oka az is, hogy a munkahelyen hasznos kommunikációs készségek erősen összekapcsolódnak az egyéni önismerettel, illetve az önfejlesztésre való nyitottsággal, mely mindenkinél egyedi. A képzések ezen a területen abban tudnak segíteni, hogy a résztvevők megismerjék a készségfejlesztés konkrét eszközeit és ezekkel kapcsolatosan saját fejlődési útjuk lehetőségeit. A tréningek biztonságos térben adnak iránymutatást és inputot a projektvezetőknek arra, hogy elkezdhessenek munkájukban a módszertani elemeken túl a soft skill-ekre is figyelni, fel tudják ismerni azokat a helyzeteket, amikor pl. konfliktuskezelési, kommunikációs, vagy akár motivációs eszköztárra van szükség és azokat a helyzethez illeszkedve elkezdhessék alkalmazni.
A PM toolbox képzésünk kifejezetten az időmenedzsment, facilitáció, bevonás és meeting, illetve workshopvezetés eszközöket ad kezdő projektvezetők számára, míg a Projektkommunikáció, ami működik képzésünk az együttműködő kommunikáció, a konfliktuskezelés és riportkészítési eszközökre fókuszál.
Minden kezdő, vagy akár haladó projektvezetőnek javasoljuk, hogy készítsenek éves fejlődési tervet, próbálják meg azonosítani, hogy mely területek fejlesztése a legfontosabb és legsürgősebb, mik azok, amik a legnagyobb értéket jelenthetik a napi munka során. Ennek támogatására elkészítettük a ProMan Consulting projektmenedzsment képzési térképét, mely jó kiindulópont lehet, ez szintenként kategorizálva tartalmazza azokat a tipikus területeket és képzéseket, mely tapasztalatunk szerint segítséget jelenthet a projektvezetők számára.
Amennyiben kérdésed lenne, vagy bizonytalan lennél abban, hogy melyik irányba indulj el szakmai fejlődésedben, keress minket bizalommal!
