Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése
A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti, a közhiedelemmel ellentétben nem csak a munkahelyi környezetben alakulhat ki, bár ott a leggyakoribb.
Cikkünkből kiderül, hogy:
- Mi okozhatja a kiégést;
- Kik a legveszélyeztetettebbek;
- Mik a burnout tünetei;
- Melyek a burnout stádiumai;
- Hogyan zajlik a diagnosztizálása és kezelése;
- Mik a megelőzés lehetőségei, hogyan segíthet a coaching a megelőzésben és a tünetek kezelésében.
Mi az a kiégés és miért olyan veszélyes?
A kiégés, vagy másnéven burnout szindróma egy tünetegyüttes, amely a hosszú ideig tartó stressz, érzelmi megterhelés következtében jelentkezhet. Kialakulásának folyamata hosszú, és szinte minden érintett ugyanazokon a fázisokon megy keresztül. Ha időben észreveszik a tüneteket, a burnout szindróma kezelhető, a folyamat visszafordítható. Azonban ez gyakran nem történik meg, ami teljes apátia kialakulásához, rosszabb esetben pedig komolyabb egészségkárosodáshoz is vezethet. Ilyen lehet például:
- Pszichoszomatikus betegségek kialakulása
- Alvásproblémák
- Táplálkozási zavarok
- Viselkedés-, magatartászavarok
- Függőség
A kiégés okai
A kiégést a szakirodalom leggyakrabban a nem megfelelő munkahelyi környezettel hozza összefüggésbe. Éppen ezért a burnout-szindrómát gyakran munkahelyi kiégésnek is nevezik.
Tény és való, hogy a kedvezőtlen munkahelyi körülmények – például a dicséret hiánya, rossz anyagi feltételek, a túl sok feladat vagy másodállás miatti túlterheltség – okozhat kiégést. Ehhez azonban hozzáadódnak olyan személyes tényezők is, mint a munka túlzott idealizálására való hajlam, vagy túl mély személyes elköteleződés, és egyéb személyes jellemzők, amelyek a sérülékenységet fokozzák.
Mára pedig már az is tisztázott, hogy nem csak munkahelyi környezetben, hanem gyakorlatilag bárki bármikor tapasztalhatja a kiégés jeleit.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
- Segítő foglalkozásúak: például orvosok, ápolók, szociális munkások, pedagógusok, pszichológusok, stb. Esetükben folyamatos fokozott érzelmi megterhelés történik, és különösen nehéz a határok meghúzása;
- Vezető pozícióban dolgozók, vállalkozók: gyakran folyamatos stresszt és teljesítménykényszert élnek át az előrejutás érdekében ;
- A magukat valamilyen nagyon ambiciózus célnak alávetők: a leggyakoribb ilyen célok a karrier, vagy a cégépítés, de az extrém mennyiségű tanulás, egy építkezés vagy akár a család (pl. anyaság) is okozhatja, hogy a személyes szükségletek a háttérbe szorulnak, a személy szinte elveszíti a kapcsolatot önmagával;
- Magukkal szemben túlzott elvárásokat támasztók: gyakran teljesítménykényszer és maximalizmus jellemzi ezeket a személyeket, azonban a folyamatos extrém elvárásoknak nem lehet megfelelni, ami óriási frusztrációt okoz
- Biztonságot, harmóniát keresők: vannak, akik természetükből fakadóan nem tudnak azonosulni a mai világ rohanó tempójával, mégis erejükön felül megpróbálnak adaptálódni, míg teljesen fel nem örlődnek benne.
A kiégés tünetei és szakaszai
A burnout szindróma kialakulása elkülöníthető szakaszokra bontható, amelyekre más-más tünetek jellemzőek. Ezeket mindenképpen érdemes megismerni, ugyanis a tünetek korai felismerése óriási segítséget jelent a megelőzésben és kezelésben.
A kezdetek: túlzott idealizmus és lelkesedés
A kiégésben érintettek szinte mindegyikénél megfigyelhető, hogy eleinte óriási lelkesedéssel vetik bele magukat a feladatokba. Gyakran önként vállalnak extra munkamennyiséget, különleges kreativitással dolgoznak, szociális érzékenységük igen magas. Ennek megfelelően extra dícséretet és elismerést kapnak, amely tovább növeli a lelkesedésüket.
A kezdeti szakaszra jelemző tünetek:
- Extrém lelkesedés, munkavállalás
- Túl nagy átélés, a személy saját magát tekinti legfőbb munkaeszközének
- Gyakran háttérbe szorul a magánélet
- A szakasz vége felé a lelkesedés átcsaphat félelembe és szorongásba is, űzöttség, túlhajszoltság alakul ki
Második szakasz: valóság okozta frusztráció
Az extrém munkateljesítményt azonban nem lehet hosszú ideig fenntartani, így az elképzelések és a valós teljesítmény különbségéből belső konfliktus alakulhat ki. Ez komoly frusztrációhoz vezethet.
A második szakaszra jellemző tünetek:
- Az érintett életében még központibb szerepet kap a munka, hogy bizonyítsa kiválóságát
- A magánélet és a személyes szükségletek elhanyagolása következik be
- A munkára szánt több idő ellenére a teljesítmény romlik, ami további frusztrációt okoz
- Gyakran romlanak a szociális kapcsolatok, csökken az empátia a munkatársakkal, ügyfelekkel szemben
A döntés ideje
Nagyon fontos kiemelni, hogy a második szakasz során még van lehetőség a változtatásra, és arra, hogy visszaálljon az egészséges munka-magánélet egyensúly. Ha az érintett felismeri a problémát és tudatosan dolgozik rajta, akkor ilyenkor még megelőzhető a komolyabb kiégés. Kialakulhat a munkával való egészséges kapcsolat, a munka szeretete is. A megelőzésnek cikkünk második részében külön részt szentelünk.
Harmadik szakasz: apátia, egészségügyi problémák kialakulása
Sajnos gyakran megtörténik, hogy a kiégés jeleit sem az érintett személy, sem a környezete nem ismeri fel, és az érintett egyszerűen képtelen leállni és megtalálni a helyes egyensúlyt. Ebben az esetben a következő tünetek jelentkeznek:
- Az érintett magába fordul, közönyössé válik
- Motivációja elvész, munkáját monotonnak és értéktelennek érzi
- Állandó rosszkedvűség, kilátástalanság, reményvesztettség és inkompetencia-érzés jelentkezik
- Munkavégzése nélkülözi a kreativitást, rutinszerűvé válik
- Társas kapcsolatai mind munkahelyi, mind magánéleti szinten ellaposodhatnak, üressé válhatnak
Ebben a fázisban gyakran előfordul, hogy a kiégésben szenvedő impulzív viselkedést tanusít: például türelmetlenné válik másokkal, vagy hirtelen munkahelyet vált. A kiégést ebben a fázisban egyedül már nagyon nehéz kezelni, sokszor szakember bevonása szükséges. Amennyiben ez nem történik meg, akkor fizikai és mentális betegségek is kialakulhatnak.
A kiégés kezelése
Amennyiben a problémát időben észreveszik, a kiégést életmódbeli és munkahelyi változtatásokkal is lehet kezelni, például:
- A munkahelyi környezet átalakításával, amelyhez szükséges a munkatársak bevonása is
- A feladatok és szabadidő egyensúlyának tudatos helyreállításával
- Rendszeres sporttal, vagy meditációval
Érdemes már ezen a ponton is pszichológus, coach segítségét kérni, aki segít feltárni a háttérben rejlő személyes motivációs erőket, és képes megküzdési technikákat tanítani. Bizonyos esetekben, az utolsó fázisban pszichiáter bevonása is szükséges lehet, aki javasolhat gyógyszeres, antidepresszánsokkal történő kezelést is.
A kiégés megelőzése
Szerencsére az elmúlt évekre jellemző pozitív tendencia, hogy egyre több információ hangzik el, egyre tudatosabbak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a burnout témakörében. Míg régen, főleg magasabb pozícióban elképzelhetetlen volt beszélni a személyes nehézségekről, addig ma már egyre többen vállalják fel a problémáikat. Ez sokat segít abban, hogy az érintettek időben felismerjék, hogy a kiégés útját járják.
Mit lehet tenni szervezeti szinten a kiégés megelőzéséért?
- Rendszeres felmérések és szűrések elvégzése mind a munkahelyi környezetet, mind a munkavállalók mentálhigiénés állapotát tekintve
- Csoportos coaching vagy különböző munkahelyi tréningek szervezése, amelyek a munkahelyi stresszt csökkentik: például kommunikációs vagy önismereti tréningek, relaxációs gyakorlatok oktatása
- Pszichológiai konzultáció lehetőségének biztosítása, ahol a munkavállaló szabadon beszélhet a belső feszültségeiről
Mit lehet tenni egyéni szinten a kiégés megelőzéséért?
A kiégés megelőzésében az egyik legfontosabb lépés a témában való tájékozódás. Hiszen csak így ismerhetjük fel elég korán azt a spirált, amibe kerültünk. A másik rendkívül fontos tényező az önreflexió folyamatos gyakorlása, és a tudatos életvezetés kialakítása. Ugyanakkor a munkahelyi, egyéni és társas szükségletek peremén egyensúlyozva ez egyáltalán nem könnyű, éppen ezért érdemes lehet a témában jártas szakember, tapasztalt coach segítségét kérni. Miben segíthet a szakember?
- Megtalálni legfontosabb belső motivációs tényezőket, és felismerni a szükségleteket
- Megismerkedni olyan megküzdési stratégiákat, amelyek a mindennapi stressz leküzdésében segítenek
- Fejleszteni a munka és magánélet egyensúlyát
- Kialakítani a megfelelő napirendet és követni azt
Összefoglalás
A burnout szindróma, azaz kiégés egy égető társadalmi probléma, amely kezeletlenül nemcsak motiválatlanságot, hanem komoly egészségügyi problémákat is okozhat. Éppen ezért mindenképp fontos megismerni a fázisait és tünetet és tudatosan tenni a megelőzésért és kezelésért – egyéni és szervezeti szinten is.
KÉRDÉSE VAN? VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
Bizonytalan abban, hogy milyen támogatási forma jelenthet megoldást a problémáira? Coaching szolgáltatásainkról itt olvashat bővebben, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot!
Designabc