A BCG mátrix az egyik legelterjedtebb és legismertebb stratégiai elemzési módszer. A módszer nem új, hiszen 1968-ban dolgozta ki a Boston Consulting Group (innen a BCG rövidítés). Létjogosultsága azonban még ma, a digitalizáció miatt átalakult piaci környezetben is megkérdőjelezhetetlen. De mi is a BCG-mátrix és hogyan alkalmazzuk?
Mi a BCG mátrix?
A BCG mátrix egy stratégiai elemzési módszer, amely egy vállalat termékeinek, termékcsaládjainak, szolgáltatásainak de akár egész üzletágainak elemzésére szolgál.
Az elemzés a következő tényezők alapján történik:
- A piaci növekedés mértéke
- Relatív piaci részesedés
Emiatt a BCG-mátrixot növekedési-részesedési mátrixnak is nevezik.
A BCG mátrix céljai
- A vállalat termékeinek piaci pozicionálása
- A termékéletgörbe és a piaci pozicionálás alapján az alkalmazandó stratégia meghatározása
- A vállalat szempontjából optimális termékportfólió kialakítása
A BCG mátrix kategóriái
Az elemzés során az elemzett termék, termékcsalád, szolgáltatás vagy iparág a relatív piaci részesedés és a piaci növekedés tekintetében alacsony és magas értéket vehet fel.
Ennek megfelelően az alábbi 4 kategória alakul ki:
- Sztárok: magas piaci részesedés + magas piaci növekedés
- Kérdőjelek: alacsony piaci részesedés + magas piaci növekedés
- Fejőstehenek: magas piaci részesedés + alacsony piaci növekedés
- Döglött kutyák: alacsony piaci részesedés + alacsony piaci növekedés
Sztárok
A sztárok azok a termékek, termékcsaládok, szolgáltatások vagy iparágak, amelyek magas relatív piaci részesedésük és a folyamatosan bővülő piac matt egyértelműen a legjobb stratégiai pozícióban vannak. Ilyenek lehetnek az adott kategóriában elsőként piacra kerülő termékek és a monopóliumok.
Pénztermelő képességük igen magas, ugyanakkor egyelőre nem feltétlenül termelnek profitot mivel a folyamatosan bővülő piac igényeinek kiszolgálása, és a versenytársak támadásainak kivédése nagy költségeket eredményez. A sztárok a termékéletgörbe erőteljes növekedés és turbulens verseny szakaszában vannak.
A sztárok határozzák meg a vállalat termék portfóliójának fő irányát. A cél, hogy sikerüket megőrizve fejőstehenekké váljanak, és ezáltal minél több profitot termeljenek. A helyes stratégia esetükben tehát a szintentartás vagy további növekedés.
Fejőstehenek
A fejőstehenek azok a termékek, termékcsaládok, szolgáltatások, vagy iparágak, ahol a magas piaci részesedéshez alacsony piaci növekedési kilátások társulnak. Ezek a termékek a termék életgörbe érettség szakaszában vannak.
Az ilyen termékek hozzák a magas profitot, fedezik a kutatás-fejlesztés és marketing költségeket, valamint a kérdőjelek további fejlesztését annak érdekében, hogy majd azok is piacvezetővé váljanak.
A stratégiai cél ebben az esetben az, hogy a fejőstehenek minél hosszabb ideig ebben a pozícióban tartása. Tehát az alkalmazandó stratégia a szintentartás és profitmaximalizálás.
Kérdőjelek
A Kérdőjelek azok a termékek, termékcsaládok, szolgáltatások és iparágak, amelyek ugyan alacsony piaci részesedéssel rendelkeznek, de egy dinamikusan bővülő piacon.
Éppen ezért a kérdőjelekben nagy növekedési potenciál van és később sztárok is lehetnek. Ugyanakkor nagy befektetést igényelnek, és profitot még nem termelnek. A kérdőjelek olyan termékek, amelyek a termék életgörbe bevezetés szakaszában vannak.
Esetükben a helyes stratégia a további növekedés és befektetés, de ha a piaci körülmények kedvezőtlenek, akkor a visszavonulást kell választani.
Döglött kutyák
A döglött kutyák azok a termékek, termékcsaládok, szolgáltatások vagy iparágak, ahol sem nagy piaci részesedés nincs, és a piac sem bővül.
Elnevezésüket onnan kapták, hogy egykor még fejőstehenek voltak és emiatt nosztalgikusan dédelgetik őket, mint kedvenc háziállatot, de valójában már inkább veszteségesek. Ezek az egységek vagy termékek a termékéletgörbe hanyatlási szakaszának végefelé találhatóak.
Esetükben a helyes stratégia általában a kivezetés, visszavonulás. Ugyanakkor előfordulhat olyan helyzet is, amikor a döglött kutyák megakadályozzák a versenytársak monopol pozíciójának kialakulását vagy új szereplők belépését. Ilyenkor a szinten tartás stratégiáját érdemes alkalmazni.
A BCG mátrix kategóriáinak összehasonlítása
A BCG mátrix előnyei és hátrányai
A BCG mátrix előnyei:
- Egyszerű elkészíthetőség
- A termékfejlesztési stratégia kialakításának kiváló eszköze
- Könnyen értelmezhető eredményt ad
A BCG mátrix hátrányai
- Nem alkalmas teljes körű elemzésre, mivel csak két tényezőt vesz figyelembe
- Gyorsan változó környezetben hosszú távú elemzésre nem alkalmas
- Nem veszi figyelembe a versenytársak várt vagy valós reakcióit
A BCG mátrix tehát nagyon szemléletes és hatékony eszköze a stratégiaalkotásnak. Ugyanakkor fontos az eredmények rendszeres időközönkénti felülvizsgálata, és egyéb elemzési módszerekkel történő (pl PESTEL analízis) együttes használata.
Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Ha a hatékonyabb stratégiai tervezés, vagy a projektmenedzsment egyéb területeit illetően kérdése van, várjuk szíves megkeresését. Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen ingyenes konzultációt!
Designabc