Gyors kudarc: mit jelent a fail fast az agilitásban és mi a szerepe?
A gyors kudarc vagy fail fast az agilis módszertan egyik alapelve. Üzleti körökben akadnak, akik fenntartásokkal kezelik, mivel a koncepciót gyakran ragadják ki a szoftverfejlesztés eredeti kontextusából. Emellett sokak számára egyfajta vörös posztó a kudarc gondolatával foglalkozni. Pedig hibázni egy pozitív hajtóerő is lehet, amennyiben képesek vagyunk azokból megtanulni a legfontosabb leckéket. A kudarc segíthet bármely vállalatnak gyorsabban és sikeresebben növekedni. Egy fejlesztés, vagy bármi új létrehozása során a hibázás elkerülhetetlen, ezért nem árt megtanulni, hogy hogyan kezeljük a hibákat, és miként hozzuk ki belőlük legtöbbet.
Cikkünkben most megmutatjuk, hogy mit is jelent pontosan a fail fast és miként alkalmazható. Körüljárjuk, hogy mik a legfőbb előnyei és hogyan működik, mint az agilitás motorja.
Mit jelent a fail fast vagy gyors kudarc?
A fail fast vagy gyors kudarc egy az agilitásban használt filozófia. Azt jelenti, hogy az iteratív fejlesztési ciklusok során a hibákat minél korábban kell felismernünk, hogy mielőbb tudjunk reagálni rájuk, és képesek legyünk javítani a termék minőségét, az ügyfél elégedettségét és a projekt sikerét.
A fail fast gyakran kapcsolódik a lean menedzsment elmélethez, amelyet a vállalkozások akkor alkalmaznak, amikor a hagyományos termékfejlesztési megközelítéseknél gyorsabban és kisebb pénzügyi kockázattal akarnak termékeket és szolgáltatásokat fejleszteni.
Hogyan működik a fail fast vagy gyors kudarc filozófia?
A fail fast nagyszerűsége abban a törekvésben rejlik, hogy eltávolítja a kudarc kifejezésből a megbélyegzést és pozitív tartalommal tölti meg. Azaz arra helyezi a fókuszt, hogy tanulva a korábbi sikertelen próbálkozásokból, növelni tudjuk a későbbi sikerek valószínűségét.
A kísérletezés és innováció során mindig nyitottnak kell lennünk a kudarcokra is. A hibák folyamatos tanulást eredményeznek, amelyek egyenlők a fejlődéssel. A kudarcra úgy kell tekinti, mint a változás és az innováció szükséges inputjára.
Azok a szervezetek, amelyek ezt a filozófiát vallják:
- fokozatosan fejlesztik a termékeiket és szolgáltatásaikat
- folyamatosan ellenőrzik az ügyfelek elégedettségét, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a fejlesztések valóban megfelelnek igényeiknek, mielőtt még több időt és pénzt fektetnének a további munkába
- azonosítani tudják a változatos hibapontokat, hogy az innovációs folyamatot racionalizálni lehessen, és gyorsabb sikereket lehessen elérni
Miként alkalmazhatják sikerrel a szervezetek a fail fastot?
Ahhoz, hogy sikeres lehessen a gyors kudarc filozófia, a következőkre kell hangsúlyt fektetni:
- a biztonságos kudarc kultúrájának elősegítése azáltal, hogy a kudarchoz nem társul negatív kép
- annak erősítése, hogy a legtöbb döntéshozatal visszafordítható
- a hibák pontos megértése a javítások előtt
- egyértelmű kritériumok felállítása annak megállapítására, hogy egy inkrementális fejlesztés kudarcnak minősül-e
- rugalmas csapatok kialakítása
Hogyan jelenik meg fail fast az agilitásban?
A fail fast az agilis módszertan egyik alapköve. Eszerint a végrehajtás sebessége fontosabb, mint a tökéletes végrehajtás. A mai összetett üzleti környezetben gyakran az első értéket nyújtó megoldás a legjobb, legalábbis kezdetben. Onnan lehet skálázni, és tanulni a korábbi tapasztalatokból. A kudarc kockázata soha nem szabad, hogy meggátolja a csapatot abban, hogy kísérletezzen és új dolgokat próbáljon ki.
ÉRDEKESSÉG: A Facebook egykori mottója így hangzott: „A kész jobb, mint a tökéletes”. Ez a későbbiekben az alábbira változott: „Haladj gyorsan, törj össze dolgokat” volt, majd Mark Zuckerberg, az alapító így módosította: „Haladj gyorsan, de kérlek, kérlek, ne törj össze semmit”. A fail fast szemlélet tehát jól látható.
Az agilis működési alapelvei közül több is kapcsolódik a fail fast koncepcióhoz, köztük az alábbiak:
- Az ügyfelek elégedettsége az értékes munka korai és folyamatos átadásával vívható ki. A fail fast segítségével a csapatok megtudhatják, mi értékes és mi nem.
- Bízzunk és támogassuk a csapattagokat, hogy próbálkozzanak, hibázzanak és tanuljanak a kudarcaikból.
- Rendszeresen adjunk visszajelzéseket, hogy a csapatok tisztában legyenek azzal ha valami kudarcot vallott.
- A nagy projekteket bontsuk kisebb, gyorsan elvégezhető feladatokra. Az apróbb lépések kevesebb kockázatot hordoznak magukban és több lehetőséget teremtenek a kísérletezésre.
- Mérjük az előrehaladást az elvégzett munka mennyiségével. A gyors kudarc több egyéni, mérhető lépést hoz létre, így megfelelően nyomon követhető a folyamat.
A gyors kudarc előnyei
Tekintsük most át a fail fast legfontosabb előnyeit!
1. előny: A kudarc alacsonyabb költsége
Amennyiben egy projekt vagy termékfejlesztés során hibák lépnek fel és ezeket nem ismerjük fel időben, akkor a javítás költségei általában exponenciálisan növekednek.
A legrosszabb az a forgatókönyv, amikor a hibára akkor derül fény, amikor az elkészült projekt már az ügyfél kezében van. Ez negatív hatással lesz a cég hírnevére és/vagy tömeges termékvisszahívást eredményezhet, aminek súlyos ára van.
2. előny: Gyorsabb visszajelzés és tanulás
Ha egy bizonyos hibából tanulni lehet, akkor minél hamarabb ismerjük fel, annál előbb kezdődhet a tanulás. A fail fast lehetővé teszi, hogy gyors, minőségi visszajelzést kapjunk arról, hogy mi működik és mi nem, amit aztán felhasználhatunk a projekt vagy fejlesztési terveink megfelelő módosítására.
3. előny: Innovatív vállalati kultúrát teremt
A fail fast lehetővé teszi egy szervezet számára, hogy olyan kultúrát építsen, amely pozitívumként tud tekinteni a kudarcokra. Az innovációt és kreativitást elősegíteni kívánó vezetők ezzel a módszerrel olyan környezetet teremthetnek, amely arra ösztönzi az alkalmazottakat, hogy okos és stratégiai kockázatokat vállaljanak, és nem bünteti a kockázatvállalás által elszenvedett kudarcokat.
Milyen kihívásokat jelenthet a fail fast a csapatok számára?
Előnyei ellenére a gyors kudarc filozófiája is tartogathat néhány kihívást.
Közömbössé tehet a sikerekre és kudarcokra
A fail fast arra késztetheti a csapatokat, hogy olyan dolgokat is kipróbáljanak, amik nyilvánvalóan kudarcra vannak ítélve, ráadásul mindenfajta következmény nélkül. Ahelyett, hogy céltudatosan iterálnának, a csapattagok versenyezhetnek, hogy minél előbb befejezzenek valamit, és úgy látnak hozzá a következő feladatnak, hogy nem elemzik ki kellőképpen a kudarc tanulságait.
Kialakulhat egy olyan közömbösség is, hogy a csapatok egyáltalán nem adnak teret az elért sikereknek.
Összetartásra van szükség csapaton belül
A csapatoknak egy oldalon kell állniuk ahhoz, hogy a fail fast működjön. Át kell tekinteniük a sikertelen kísérleteket, és meg kell érteniük a kudarc értékét, valamint meghatározniuk a következő lépéseket.
A kudarc elfogadásának ösztönzése nehéz lehet
Kezdetben kihívást jelenthet a csapatok felkészítése arra, hogy a kudarcokat pozitívumként fogadják el. A filozófia kritikusai gyakran elismerik a veszteségek korai lefaragásának létjogosultságát, ugyanakkor a negatív asszociáció miatt bírálják a kudarcot a nevében hordozó megközelítést.
Konklúzió
A mai felgyorsult világban, a folyamatosan változó elvárások közepette egyre inkább szükségessé vált, hogy a szervezetek képesek legyenek minél előbb, hatékonyan reagálni a szükségletekre, igényekre és idejében felismerni a problémákat. Mint azt az előzőekben láthattuk, a fail fast vagy gyors kudarc filozófia az üzleti életben óriási lehetőséget ad arra, hogy a kudarcokat előnyökké formáljuk, és a hibákat pozitív szemüvegen keresztül, mint a változás és az innováció szükséges hajtóerejeként defináljuk, ezzel megalapozva a sikereket és az ügyfelek elégedettségét.
Szeretné Ön is elmélyíteni tudását az agilis módszertanokban? Fejlessze gyakorlati eszköztárát és szerezzen nemzetközi minősítéseket! Tekintse meg aktuális agilis képzéseinket!
Designabc