Érzelmek kezelése a coachingban másképp: „Szívvel vezetés” megoldásközpontú brief coachként

Érzelmek kezelése a coachingban másképp: „Szívvel vezetés” megoldásközpontú brief coachként

A cikket írta: Tegyi Enikő

Egy provokatív Pilinszky idézettel kezdem, Popper Péternek mondta, a segítő szakmákról (többen kommentálták már akkor is): „Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.”

Megoldás kontra irgalom tehát. Felveti azt a kérdést, amivel coach képzőként gyakran szembesülök: hogyan viszonyul a coaching beszélgetés hagyományosan elfogadott célja (az ügyfél cselekvési lehetőségeinek professzionális bővítése partneri interakcióban) és a „szívvel vezetés” (együttérzéssel vagyok jelen a másik ember számára abban, amit épp megél abban a folyamatban, amiért én vagyok felelős) egymáshoz? Ellent is mondhat egymásnak? Ki is zárhatja egymást?

Megoldásközpontú brief coaching képzéseken, előadásokon specifikusan így szokott elhangzani szerintem ugyanez a kérdés: „Értem én, hogy a (brief) coachingban az ügyfél vágyott jövőjén és erőforrásain érdemes tartani az ügyfél figyelmét, nyelvtudatosan kérdezzek tehát ebben az irányban és adjak visszajelzést szintén ezzel az orientációval – de akkor hogyan dolgozzak az érzelmeivel?”

Hogyan „vezessek szívvel” coachként, ad absurdum erősen nyelvtudatos, erőforrás és jövő fokuszú brief coachként egy beszélgetésben?

A coaching egy több szakaszból álló fejlesztési folyamat

Milyen érzelmekkel hogyan dolgozzunk?

Az ICF kompetencia markerei között is szerepel, pl. PCC szintnél: „A coach kérdéseket tesz fel sz ügyfél érzéseiről, vagy feltárja azokat.”

Szakmai tanulmányaim, beszélgetéseim során az az értésem alakult ki, hogy érzelmekkel való munkán a közmegegyezés szerint azt értjük, hogy amikor az ügyfél behozza a tapasztalt, általában a problematikusnak érzékelt kiinduló helyzetéhez kapcsolódó élményeit, elkezd beszélni róluk, a coach kérdezze meg: „Hogyan érzed magad?” A cél mintha az lenne, hogy az ügyfél tudatosítsa, nevezze meg a helyzethez kapcsolódó érzéseit (vagy nevezzen meg valamilyen érzést, amit igaznak érez a maga számára), ennek az a praktikus haszna (értésem szerint), hogy 1. gondolkodni kezd az érzéseiről, ami az épp megélt érzés intenzitását csökkenteni szokta, 2. magáról a problémahelyzetben megfogalmazott, tudatos tudását pedig növeli.

Haesun Moon kanadai coach, coach képző és tanuláskutató ötletes és szemléletes rendszerében vizsgálva (mikroelemezve) a beszélgetés ezen szakaszát, az ügyfél által behozott tartalmakat:

Érzelmi munkán (ismétlem, értésem szerint) a szakmai közmegegyezés szerint a problémás múltban, vagy rettegett jövőben tartó beszélgetésszakaszokat értjük tehát: az ügyfél teret kap arra, hogy érzékelje, megfigyelje az általa tapasztalt feszítő, diszkomfortos, „negatív”, „toxikus” stb. érzéseit, érzelmeit, nevet adjon ezeknek és a coach esetleg még segít tovább analizálni ezt az érzése olyan kérdésekkel, mint pl.: „Honnan ismerős ez az érzés?”, „Mikor tapasztaltál hasonlót?” stb. Sokat hallom a folyamat leírására a „mélyre megyünk” kifejezést.

Mely folyamat tapasztalataim szerint elvezethet az ügyfél feszítő, diszkomfortos stb. érzéseinek erősödéséhez ott az ülésen (hiszen ezeken az érzéseken és tapasztalatokon a figyelem). Felmerül továbbá a kérdés: mikor lépem át pontosan a coaching és a terápia határát? Van-e képzettségem, elégséges tudásom coachként ahhoz, hogy biztonságban tartsam az ülést, tudok-e bánni esetlegesen kinyíló akár traumatikus érzésekkel is? Tudok-e biztosan gondoskodni arról, hogy az ügyfél az ülés végén biztosan cselekvőképesebb legyen (és ne sírva távozzon), mint az ülés elején – hiszen erre szerződtem vele  coachként?

A megoldásközpontú brief coaching gyakorlatából szeretnék ajánlani az „érzelmi munkára” olyan, benyomásom szerint még mindig nem köztudomású alternatívákat, módszereket, melyeket én személy szerint biztonságosnak látok, tapasztalok a coachingban.

Üzleti coaching

Pozitív érzelmek tudatos „teremtése” és adatgyűjtés – a vágyott jövőben

A brief coaching jól ismert módszertani eszköze a csodakérdés, csodaszekvencia: szerződéskötés után a vágyott jövő részleteiről kérdezzük az ügyfelet, illetve az általa behozott jövőbeli, vágyott tartalmakat építjük be saját kérdéseinkbe és reflexióinkba, elismerve, amit hallottunk. Az ügyfél egy brief ülésen akár a beszélgetés 90%-ban az új, vágyott valósága praktikus, megfigyelhető „mikroleírásait” fogalmazza meg: 1. saját viselkedése kívülről is megfigyelhető változásait, 2. ki mindenki veszi észre ezeket és 3. mi lesz ezek kihatása, valamint visszahatása – a változást követően, akár holnap.

Egy példa: szerződéskötés után (vezető beosztásban dolgozó, kiégés közeli ügyfél anyaként konkrét lépéseket szeretne találni arra, hogy hangot találjon kamasz fiával: „lássák” egymást és békében éljenek), az ülés 5. percében elhangzik a csodakérdés: 

Coach: „Mi az az első pont, amikor, például holnap, észreveszed hogy hangot találtatok, „látjátok” egymást, és békében éltek Péterrel?”

Nagy csendekkel, el-elakadó lélegzettel az anya kiküzdi magából :

Ügyfél: „Az első különbség akkor van, amikor reggel kijön a szobájából.”

Coach: „Mit veszel észre rajta, azon a napon, amikor, mint mondtad: megtaláltátok a hangot, látjátok egymást és békében éltek?”

Ügyfél: „Feltűnik, hogy milyen nyugodt, kedves az arca. Hogy ő egy érzékeny fiú.”

Coach: „És még mi?”

Ügyfél: „Látom, hogy mennyire fontos neki, hogy azt lássa, számíthat rám és szeretem. Hogy mennyire törékeny valójában.”

Coach: „Önmagadon mi az első jel, amit észreveszel?”

Ügyfél: „Felé lépek, hogy megöleljem, de előbb megkérdezem, ő is szeretné-e.”

Ezen a ponton folynak a könnyei, rázkódik a zokogástól.

Coach: „Ömlenek a könnyeid és ráz a sírás. Mit jelent számodra ez a változás, amiről most beszélsz?”

Ügyfél: „Hatalmas megkönnyebbülés ez nekem. Azt hittem, soha nem tudom már elképzelni, hogy átélem: tudom jól szeretni a fiamat.”

Mi történik tehát a vágyott jövő mikroleírásaiban? 1. A szereplők viselkedésének vágyott változásaira kérdezünk. Brief szakirodalom kifejezésével élve: a „felszínen” dolgozunk: ki mit vesz észre a változás – és kire mi az észrevett jelek konkrétan észrevehető kihatása. 2. Coachként észrevesszük és visszatükrözzük az ügyfél érzelmi-testi változásait, miközben a vágyott valóságáról beszél.

Adatot gyűjtünk – a jövőben, és nagyon pontosan az ügyfél szavaiból és a konkrét coach-megfigyeléseinkből építkezünk. Mind tapasztalataim, mind brief ülések mikroelemzésén alapuló nemzetközi kutatások szerint, ha el tudjuk érni, hogy az ügyfél sokat és  részletgazdagon beszéljen a vágyott jövője konkrét jeleiről, érzelmileg elkezdi élni, átélni a saját vágyott jövőjét az ülésen (még egyszer hangsúlyozom, részletgazdagon: ki mikor hogyan hol csinál észrevehetően másképp), akkor olyan reális élményt alkot róla: képként, hangként, cselekvésként megkeletkezik számára a jövője – érzelmileg is megkeletkezik önmaga jövőbeli változata: megváltozik a tartása, fizikai jelenléte. Belépett a részletgazdagon („felszínen”) leírt jövőjébe, és megéli az ülésen.

Hogyan folytatjuk a munkát az ügyféllel a megélt, átélt jövőben?

  1. Identitáskérdéseket is feltehetünk arról, mit jelent számára, mindez: a változások, amikről beszélt és immár az érzelmi változások, amiket épp tapasztal. 4. Brief coachként nem kérdezzük meg a vágyott jövőnél: „Mit érzel?”, hiszen gondolkodni kezdene az ügyfél az érzéseiről és kikerülne az érzés intenzitásából. Ehelyett a megkeletkezett pozitív érzések, érzelmek energiáját brief coachként a vágyott jövőben lehetséges további cselekvési lehetőségek megfogalmazására használjuk:

Coach: „Ezzel a megkönnyebbüléssel, ezzel a tudással, hogy tudod jól szeretni a fiadat: mi lesz a következő jele holnap, hogy valóban látjátok egymást, megtaláltátok a hangot és békében éltek?”

Cél- és erőforrás fókuszú kérdések a problémás múltban és a rettegett jövőben

Előfordul, hogy az ügyfél időzni szeretne a számára problémásnak érzékelt múltjában és a rettegett jövőjében szeretne időzni. A brief coaching kínál lehetőséget arra, hogy „irgalommal”, érzéseit együttérzéssel elismerve ÉS előre mozdító módon dolgozzunk az ügyféllel.

El tudjuk ismerni együttérzéssel azokat tapasztalatokat, az érzéseket, az – olykor felzaklató, feszítő, diszkomfortos, „negatív”, „toxikus” stb. –  szóval embert próbáló élményeket, melyeket említ, pl.: „Embert próbáló napokról számol be, amiben, azt mondja, minden erejére szükség van, hogy a felszínen maradjon, és kétséges, hogy elég lesz-e ez a jövő héten.”

A „Mit érzel?” kérdés és a problémás tapasztalatok a múlt ok-okozati összefüggéseit célzó analízise helyett hallgathatjuk az ügyfél alsó kvadránsba tartozó tartalmait cél- és erőforrásfókusszal, és meghallhatjuk a panaszokban, félelmekben azt is, amit valójában akar, még ha e pillanatban még csak panasz formájában tud is róla beszélni:

„Ügyfél:  Ott vannak az eredményeim, de képtelen vagyok értékes vezetőnek érezni magam: rám tör a szorongás, úgy érzem, nem vagyok elég jó, mi van, ha nincs igazam, kétségbeejtő és kimerítő a helyzet.

Coach: Mintha elég kétségbeejtő és kimerítő lenne ahhoz, hogy változhassanak a dolgok. Én azt hallom, tudatában van az eredményeinek – és szeretné értékes vezetőnek érezni is magát. Erről van szó?”

Hallgathatjukl az ügyfelet az alsó kvadránsokban erőforrás fúkusszal is: megint csak az élényei, megélései elismerése után, kérdezhetjük a nehézségek közepette tapasztalt tanulásáról,

Coach: Mi lett ezekből a tapasztalatokból világosabb? vagy Mit tanított meg ez a helyzet és az eddigi megküzdések? Hogyan sikerült boldogulnod? Ki vagy mi volt a segítségedre mindeközben?

„Ügyfél: Előugrik a kisebbségi érzéssel küszködő részem, elönt a szorongás, rám tör, hogy mindenkinél jobb vagyok mindenben, akkor biztosan nem lesz senkinek baja velem.

Coach: Mit akar valójában ez a kisebbségi érzéseket tápláló rész?”

Feloldása lehet tehát a „megoldás” kontra „irgalom” dilemmának egy olyan gondolkodásmód, mely szerint a „problémák”, a „traumák”, az erős „negatív” megélések talán nem is akadályok, „elakadások”, leküzdendő ellenségek, hanem hírnökök:  múltban keletkezett, mára szavatosságukat vesztett megoldások hírnökei, ahol az eredeti célok megújult „hogyan” után kiáltanak.  

A cikk megjelent: Magyar Coachszemle, 2023. december 21.

Szeretne elmélyülni a brief coaching világában? Ajánljuk brief coaching képzésünket, amit akár díjmentesen ki is próbálhat!