Vezetői kompetenciák, avagy milyen a jó vezető?

Vezetői kompetenciák, vezetői készségek, vezetői képességek – ugyanazt jelentik, vagy van közöttük valami különbség? Cikkünkben nem csak erre keressük a választ, de áttekintjük azt is, melyek a legfontosabb vezetői kompetenciák. 

Kompetencia, készség, képesség – mi a különbség?

A fenti három fogalom jelentése és használata a köznyelvben gyakran összemosódik – pedig valójában nem pontosan ugyanazt értjük a három kifejezés alatt. 

A képesség egy tevékenység elvégzéséhez szükséges fizikai és tudásbeli tényezők, feltételek összessége. A képesség annak lehetősége, hogy egy tevékenységet eredményesen műveljünk. Hároméves kor felett például minden egészséges embernek megvan a kerékpározásra való képessége. 

A készség egy tevékenység gyakori ismétlődése által automatikusan, tudatos felidézés nélkül működő képesség. Az előbbi példánál maradva: amikor valaki már biztonságosan, rutinszerűen, automatikusan biciklizik, akkor nála ez a tevékenység készségszinten működik. 

A három közül a kompetencia a legtágabb fogalom. A kompetencián azt a szakértelmet, hozzáértést, alkalmasságot értjük, amelynek révén valaki egy adott területen hatékonyan képes a feladatok eredményes elvégzésére, a problémák megoldására. A kompetencia tehát nem a képesség szinonimája, hanem képesség komplex feladatok adott kontextusban történő eredményes elvégzésére. 

A kompetencia magában foglalja a problémamegoldáshoz szükséges:

  • tudást, 
  • fizikai adottságokat, 
  • képességeket, 
  • készségeket 
  • és személyes adottságokat is. 

Miután tisztáztuk ennek a három alapvető fogalomnak a jelentését, lássuk, melyek a legfontosabb vezetői kompetenciák. 

A legfontosabb vezetői kompetenciák

  • Önismeret, önkontroll

Nem véletlenül állt a Delphoi jósda homlokzatán: “Ismerd meg önmagad”. A szöveg a hagyomány szerint egyébként hosszabb volt, és szerepelt benne az is, hogy “Légy ura lelkednek”.

A jó vezető váratlan helyzetekben sem jön ki a sodrából, nem ragadják el az indulatai, érzelmei. Saját példamutatásával is mutatja az irányt a beosztottjainak. Mindehhez elengedhetetlen az önismeret és a megfelelő önkontroll. 

  • Kitartás, eltökéltség, céltudatosság

A jó vezető egyik legfontosabb ismérve, hogy az általa irányított kollektíva, illetve szervezet megbízhatóan szállítja az eredményeket, “hozza a számokat”. Ha esik, ha fúj. 

Ehhez egyrészt megfelelő szakmai kompetenciák is szükségesek, másrészt pedig egyfajta magabiztosság. Vagyis egy eltökélt, céltudatos hozzáállás, amely kedvezőtlen körülmények esetén is képessé teszi a vezetőt arra, hogy pozitívan befolyásolja az irányítása alatt álló szervezeti egység eredményességét. 

  • Döntésképesség

A kockázatvállalás mellett talán a jó vezető legfőbb ismérve, hogy gyorsan, határozottan képes döntéseket hozni. A döntést megelőző mérlegeléssel nem tölt el túl sok időt még nyomás alatt sem, ehhez pedig szükséges a megfelelő stressztűrő képesség is. Egy kompetens vezető azt is jó érzékkel képes megítélni, hogy mikor célszerű egyedül és mikor mások bevonásával döntenie. 

  • Problémamegoldó készség 

A váratlan helyzetek, előre nem látott problémák megoldása gyakran a vezetőre vár. Azok a kérdések, amelyekre a vállalati hierarchia alsóbb szintjein nem tudtak válaszolni, ugyancsak a vezető beavatkozását igénylik. Paradox módon a jó problémamegoldó készség inkább megoldásközpontú gondolkodást feltételez. 

  • Stratégiai gondolkodás

A jó vezető nagyobb léptékben, távlatokban gondolkodik, ennek az attitűdnek a része a proaktivitás és a stratégiai gondolkodás. Az általa irányított szervezet vagy szervezeti egység céljait hosszú távra, egy jól átgondolt stratégia keretében alakítja ki. A stratégia azután lebontható kisebb célokra, tevékenységekre, feladatokra, így kijelölve a napi működés kereteit és irányát. 

  • Kommunikációs készségek, kapcsolatépítés

Ahhoz, hogy egy különböző egységekből álló szervezet jól funkcionáljon, elengedhetetlen, hogy az alegységek közötti együttműködés a lehető leghatékonyabb legyen. Ehhez pedig egy olyan vezetőre van szükség, aki mindenkivel megtalálja a közös hangot, és az esetleges érdekellentéteket, konfliktusokat eredményesen és tartósan képes feloldani. 

A jó kommunikációs készség tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet csapatként működjön. De a partnerekkel, konkurensekkel, hatóságokkal stb. folytatott tárgyalások eredményességét is jelentősen befolyásolja. 

  • Mások motiválására való készség

A jó vezető tudja, hogy az eredményes működés kulcsa a beosztottak hatékony, olajozott munkája. Egy motiválatlan dolgozónak nem csak a saját teljesítménye esik vissza, ez a vállalat egészére rányomja bélyegét. A mások motiválására való képesség birtokában viszont az éppen mélyponton lévő alkalmazottat a vezető átlendítheti a nehézségeken. Ez pedig hosszú távon is stabilizálja és növeli az illető teljesítményét. 

Vezetői kompetenciák a vállalati hierarchia különböző szintjein

A vezetői kompetenciák tekintetében jelentős különbségek lehetnek attól függően, hogy az adott vezető a vállalati hierarchia melyik szintjén áll. 

Csoportvezetői kompetenciák

Az első lépés a vállalati ranglétrán, amikor valakit “mezei” munkavállalóból csoportvezetővé léptetnek elő. Ezen a szinten a következő vezetői kompetenciák a legfontosabbak:

  • a túlmenedzselés, a mikromenedzsment elkerülése, a feladatok delegálásának képessége,
  • a beosztottak fejlődésének támogatása, motiválása,
  • kiváló konfliktuskezelés,
  • a visszacsatolásokra, visszajelzésekre való fogékonyság.

Középvezetői kompetenciák

Egy középvezető számos új kihívással és elvárással szembesül egy csoportvezetőhöz képest. Például, hogy akiket irányít, azok maguk is vezetők. Középvezetőként ráadásul számos rosszul működő vagy hátráltató körülményt kaphat örökségként az elődjétől. Számos nehéz döntés- és konfliktushelyzetbe is kerülhet középvezetőként (pl. csoportvezető visszaminősítése munkavállalóvá, elbocsátások levezénylése stb.)

A középvezető számára szükséges vezetői kompetenciák:

  • analitikus szemlélet,
  • az információk szelektálása, a trendek felismerése, 
  • jó tervezőkészség, 
  • kiemelkedő döntésképesség,
  • konfliktustűrés, hatékony konfliktuskezelés, 
  • kockázatvállalási hajlam, 
  • önállóság, felelősségvállalás.

Felső vezetői kompetenciák

A felső vezetők jóval kockázatosabb döntéseket hoznak, amelyek tétje, következményei is nagy horderejű. Döntéseik munkavállalók sokaságának sorsát befolyásolhatják (akár leépítések, akár létszámbővítés formájában). De ugyanígy hatalmas tőkemozgások, tőzsdei folyamatok kiindulópontját is jelenthetik, például egy konkurens vállalat felvásárlása esetében. 

Ennek megfelelően a felső vezetők szintjén az alábbi vezetői kompetenciák a leghangsúlyosabbak:

  • stratégiai szemlélet, 
  • kiváló prognosztizáló képesség, a jövendő trendek előzetes felismerése,
  • kiemelkedő kommunikációs és tárgyalókészség, 
  • nyitott gondolkodásmód,
  • az innovációra, a változásokra és azok érvényesítésére való fogékonyság, 
  • válságmenedzseri kompetenciák, 
  • pénzügyi érzék, 
  • a működés racionalizálására, hatékonyságának növelésére való készség, 
  • kiváló stressztűrő képesség, 
  • céltudatosság, állhatatosság, kitartás,
  • kompetitív személyiség.

A legfontosabb vezetői készségek és kompetenciák említésre kerültek cikkünkben, de természetesen a vezetői képességek egy része kimaradt a felsorolásból. Ez valahol érthető is, hiszen a vezetői kompetenciák felsorolása teljes körűen szinte lehetetlen. Ugyanakkor bízunk benne, hogy a cikkben szereplő vezetői tulajdonságok révén sikerült körvonalazni, milyen egy jó vezető. 

Kérdése van? Lépjen velünk kapcsolatba!

Érdekli a vezetői kompetenciák fejlesztése vagy az az agilis transzformáció? Esetleg egyéb, projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen ingyenes konzultációt!