Vezetői készségek: milyen a jó vezető?

Mik a vezetői készségek?

Vezetői készségek: milyen a jó vezető?

Melyek a jó vezető személyiségjegyei? Milyen további vezetői kompetenciákkal rendelkezik? Posztunkban körbejárjuk a témát, hogy milyen vezetői készségek szükségesek ahhoz, hogy valakit jó vezetőnek nevezhessünk.

A vezetői készségek csoportosítása

Milyen a jó vezető? Bár felismerni, azonosítani, hogy valaki jó vezető-e, a legtöbb ember számára nem jelent gondot, mégsem könnyű választ adni erre a kérdésre. 

Általánosságban elmondható, hogy egy vezetőnek minden olyan készséggel, képességgel és személyes tulajdonsággal rendelkeznie kell, ami a különféle vezetői szerepek ellátásához szükséges. Amennyiben egy vezető birtokában van a megfelelő vezetői kompetenciáknak, képessé válik arra, hogy emberek és csoportok munkáját hatékonyan és eredményesen koordinálja, irányítsa, támogassa.

Az ehhez szükséges vezetői képességek négy fő kategóriába sorolhatók: 

  • szakmai képességek,
  • interperszonális és kommunikációs vezetői készségek,
  • konceptuális vezetői képességek,
  • valamint a jó vezető személyiségjegyei, személyes tulajdonságai.

Az alábbiakban részletesen körbejárjuk a fenti négy kategóriába tartozó vezetői készségeket. Az egyes kategóriákon belül a legfontosabb vezetői tulajdonságokat részletesen is tárgyaljuk.

Szakmai képességek

Milyen egy jó vezető?

A szakmai képességek bizonyos szempontból a kakukktojást jelentik a vezetői készségek között. Hiszen a szakmai hozzáértés, rutin, tehát az adott szakterület elméleti és gyakorlati ismeretei tartoznak ide. Önmagában a szakmai ismeretek nem garantálják, hogy valaki jó vezető legyen, ugyanakkor megfelelő szakmai ismeretek hiányában ez aligha lehetséges.

A megfelelő szakmai tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy egy menedzser:

  • ismerje az irányítása alá tartozó munkafolyamatokat, tevékenységeket
  • átlássa ezek összefüggéseit,
  • tisztában legyen a mindennapos működés során esetleg fellépő főbb problémákkal és azok kezelésével,
  • képes legyen felmérni saját döntésének következményeit a munkafolyamatok menetére.

Általánosságban elmondható, hogy minél közelebb van egy vezető az operatív folyamatokhoz, a közvetlen munkaszervezés szintjéhez, annál jobban dominálnak a szakmai képességek. A középvezetők esetében a szakmai és az egyéb vezetési készségek egyaránt fontosak. A felsővezetőknél pedig a szakmai képességek háttérbe szorulnak a többi vezetői készségekhez képest.

Interperszonális és kommunikációs vezetői készségek

Milyenek a jó vezetői képességek?

Egy jó vezetőnek jól kell tudni bánni az emberekkel, amibe nagyon sok minden beletartozik. Például tudnia kell irányítania és motiválnia őket, kellő empátiával fel kell ismernie, ha valaki segítségre szorul. Ide sorolhatók be a kommunikációs képességeket is, hiszen egy lelkesítő beszéd vagy egy jól sikerült tárgyalás ugyancsak a jó vezető fegyvertárának a része, amellyel másokra hat. 

Nézzük, milyen tulajdonságok, vezetői képességek tartoznak ebbe a csoportba. 

Személyes példamutatás

A jó vezető helyzete ellentmondásos, mert a hierarchia szempontjából az alkalmazottak fölé van rendelve. Ugyanakkor – ideális esetben – a beosztottak mégis úgy érzik, hogy a főnök “egy közülünk”. A személyes példamutatás ebből a szempontból kulcsfontosságú a vezetői képességek között. Például egészen más, ha a főnök úgy várja el, hogy mindenki bent legyen reggel 9-re, ha ő maga is bent van ekkor. 

A személyes példamutatás olyankor is megmutatkozhat, amikor a vezető bekapcsolódik a csoportos munkavégzésbe, ha a helyzet úgy kívánja. Vagy adott esetben beugrik valamelyik beosztottja helyére. 

Empátia, kompromisszumkészség, mások motiválására való képesség

Empátia hiányában a konkurencia vagy a kliensek szándékainak, preferenciáinak feltérképezése éppen olyan nehéz, mint a beosztottak támogatása és motiválása. Egy empatikus vezető képes az adott esetben negatív attitűddel rendelkező vagy demotivált alkalmazott viselkedésének és szavainak hátterében meghúzódó, mögöttes ok felderítésére, megértésére is. Ennek a tudásnak a birtokában valódi megoldást kínálhat a problémára, valódi támogatást nyújthat az adott beosztottnak. 

Az empátián alapuló látásmód segíti a kompromisszumok megkötését is. A kompromisszumkészség elengedhetetlen a konfinklutkezeléshez, és az együttműködésen alapuló munkahelyi kultúra kialakításához. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vezető teljesen nélkülözi a tekintélyen alapuló nyomásgyakorlás eszközrendszerét. A jó vezető egyik ismérve, hogy képes megtalálni az egyensúlyt e két pólus között.

Kommunikációs készségek

A kommunikációs képesség nem hiányozhat egy jó menedzser eszköztárából. Több, már említett vagy ezután említésre kerülő vezetői készség használatához elengedhetetlen a jó kommunikációs készség. 

A kommunikációs készség négy fő területe:

  • előadói készség,
  • odafigyelő készség, 
  • tárgyalókészség, 
  • íráskészség.

Egy kompetens vezetőnek mind a négy területen jó kommunikációs képességekkel kell bírnia. 

Konceptuális vezetői készségek

Mik a vezetői kompetenciák?

Az eddig tárgyalt kompetenciák és képességek is szükségesek ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, a konceptuális vezetői készségek azonban a vezetői szerepkörrel közvetlenül összefüggő kompetenciákat jelentik. Egy vezetőnek proaktívan előre kell gondolkodnia, rendelkeznie kell valamiféle vízióval, persektívával az általa irányított céget illetően. Ugyanakkor az operatív folyamatok tervezése, irányítása, a váratlan helyzetek elhárítása is a vezetői feladatok közé tartozik. 

Ennek megfelelően a koncepcionális vezetői készségek az alábbi területekkel összefüggő képességeket jelentik:

  • célmeghatározás,
  • koncepcióalkotás,
  • stratégiai döntéshozatal
  • projektmenedzsment,
  • munka- és folyamatszervezés.

Következzen néhány konkrét vezetői képesség, amely ebbe a csoportba sorolható.

Stratégiai szemlélet

Egy példával élve, ahogyan a filmrendező fejében már azelőtt létezik az egész film, hogy az első képkockát leforgatták volna, pontosan így látja maga előtt a teljes képet a jó vezető. A filmszínész, aki csak az adott jelenetet ismeri, és abból is csak a saját szövegét, nem biztos, hogy érti, pontosan miért kell az adott szöveget elmondania. A rendező azonban a filmbe helyezve látja a jelenetet. 

A stratégiai szemlélet egyrészt lehetővé teszi, hogy a céget körülvevő társadalmi-gazdasági környezet információmorzsáiból, mint apró mozaikokból a jó vezető összeállítsa a teljes képet. Majd pedig erre alapozva kialakítsa a vállalat stratégiáját. Másrészt a stratégia alapján képes megszabni a fő irányokat, majd lebontani mindezt konkrét feladatokra és felelősökre a cégen belül. 

Az előrelátás képessége

A stratégiai szemlélet és a megfelelő célok kijelölése elképzelhetetlen anélkül, hogy egy vezető ne lenne képes előre kalkulálni a legfontosabb trendekkel, eseményekkel, folyamatokkal. A jó vezető olyan, mint egy sakkjátékos: a saját lépéseinek tervezésekor előre számol az ellenfél lehetséges lépéseivel. (Természetesen egy vállalat esetében nem csak az ellenfelek – a konkurensek – lehetséges lépéseiről van szó, hanem a jogszabályok, piaci folyamatok, vásárlói igények és preferenciák és még ezernyi más tényező jövőbeli alakulásáról is.)

Döntésképesség

A vezetői szerep talán legmeghatározóbb ismérve a döntéshozatal. A jó vezető nyomás alatt is képes megfelelően mérlegelni és gyorsan döntéseket hozni. A stressztűrés itt is alapvető feltétel, aminek hiánya nehezen egyeztethető össze a hatékony döntéshozatallal. 

Egy kompetens vezető ezek mellett azt is képes megállapítani, mikor indokolt a döntésbe másokat is bevonni, illetve mely döntéseket érdemes másokra hagynia. Itt érdemes megjegyezni, hogy külön bejegyzést érdemelne napjaink divatos, elterjedőben lévő témája, az agilis vezetés eszköztára, a bevonás, illetve a csapatdöntések támogatásának képessége. 

Problémamegoldó képesség

A jó vezető tulajdonságai közül a problémamegoldásnak kulcsszerepe van. Minden olyan probléma, amit a beosztottak vagy az alsóbb szintű vezetők nem tudtak megoldani, a szervezeti hierarchia természetéből adódóan nála csapódik le. 

A jó problémamegoldó-készség feltételezi, hogy a vezetőt pozitív gondolkodás jellemzi, vagyis nem probléma-, hanem megoldásközpontú a felfogása. Továbbá kiváló stressztűrő képességre is szükség van, hiszen hideg fejjel lehet hatékonyan megoldani egy nehéz helyzetet. 

A feladatok delegálásának képessége

A vezetői kompetenciák felsorolása nem lehet teljes a delegálás nélkül. Gyakori hiba, hogy egy vezető képtelen átadni a feladatok egy részét beosztottjai, munkatársai részére. A sok mikrofolyamat menedzselésében pedig ilyenkor óhatatlanul elveszik az ember. 

A delegálóképesség azt jelenti, hogy a vezető képes rangsorolni a feladatokat, és átadni közülük azokat, amelyeket a beosztottak is képesek megoldani. A végeredmény: hatékony munkaszervezés és működés csoportszinten is. 

Tervező- és szervezőkészség, időgazdálkodás

Ha valakinek jó a tervező- és szervezőkészsége, akkor képes az elérendő célok és a végrehajtásukhoz szükséges feladatok megtervezésére és időbeli ütemezésére. Mindez az erőforrás-menedzsmentet, a projektmenedzsmentet is magában foglalja. 

A már említett előrelátás mellett a megfelelő tervezéshez elengedhetetlen a jó időérzék, az időgazdálkodásra való képesség.  Amely kiterjed a vezető saját időbeosztására és a szervezeti munkavégzést illető határidőkre is. 

Személyes tulajdonságok, kompetenciák

Milyen egy jó vezető?

Az itt felsorolt személyes tulajdonságok önmagukban senkit nem tesznek kompetens vezetővé. Ugyanakkor nehéz elképzelni olyan vezetőt, akiben nincsenek jelen az alábbi tulajdonságok, vagy legalább egy részük. 

Az itt szereplő személyes tulajdonságok az eddig említett készségekhez képest könnyen értelmezhetőek, viszonylag egyértelműek a vezetői készségek kontextusában is. Ezért magyarázat nélkül, felsorolásként közöljük őket.

A jó vezető személyiségjegyei:

  • Kiváló önismeret
  • Vezetői tehetség (vagyis amikor valaki “született vezető”)
  • Karizma, határozottság
  • Kitartás, eltökéltség
  • Jó emberismeret
  • Pozitív gondolkodásmód
  • Rugalmasság
  • Kreativitás
  • Stressztűrés
  • Erős motiváció, kitartás
  • Kellő munka- és élettapasztalat
  • Igény az élethosszig tartó tanulás iránt
  • Nyitott gondolkodásmód
  • Alázat

Kérdése van? Lépjen velünk kapcsolatba!

Szeretné feltérképezni, milyen vezetői készségek jelentik az erősségeit, és mely területen tudna vezetőként továbbfejlődni? Esetleg egyéb, projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen ingyenes konzultációt!