Személyiségtesztek típusai és alkalmazásuk üzleti területen

A személyiségtesztek típusai és alkalmazásuk üzleti területen

Az üzleti életben előszeretettel alkalmaznak személyiségtesztet, általában az állásinterjúk részeként. A projektmenedzsmentben tipikusan a projektcsapat összeállításakor és a megfelelő projektmenedzser kiválasztásakor találkozni az ilyen tesztekkel.

A cikkben áttekintjük, mi az a személyiségteszt, melyek a legismertebb típusai, és melyek azok a tesztek amiket általában az üzleti gyakorlatban alkalmaznak.

A személyiségteszt a személyiség mérhető empirikus adatok alapján történő mérése

Mi az a személyiségteszt?

Már az ókori gondolkodókat is foglalkoztatta az emberi személyiség, és az, hogy hogyan lehetne a különböző személyiségtípusokat besorolni. Hippokratész és Galénosz elmélete például az volt, hogy bizonyos testnedvek túlsúlya vezet a különböző vérmérsékletű személyiségtípusokhoz. A pszichológia fejlődésével a XX. században jelentős kutatások zajlottak a személyiséget illetően, Kretschmer, Jung és Jaensch kutatásai szolgáltattak alapot a modern személyiségpszichológiához. 

A személyiséggel és a különböző személyiségtípusokkal kapcsolatban természetesen felmerült az az igény, hogy a személyiséget mérhető, empirikus adatokra tudják lefordítani. Ezt hivatottak szolgálni a különböző személyiségtesztek. 

A személyiségtesztek típusai

Ma már rengeteg különböző standardizált és érvényesített tesztet alkalmaznak mind a pszichoterápia, pszichoanalízis, mind üzleti területen főként az állásinterjúk részeként. Alapvetően két nagy csoportot, típust különböztethetünk meg: 

  1. Objektív személyiségtesztek
  2. Projektív személyiségtesztek

Lássuk, mi a különbség a két típus között! 

Az objektív személyiségtesztek

Az objektív személyiségtesztek általában önjellemző kérdőívek, ahol a vizsgált személy az állításokat saját magára vonatkoztatva válaszolja meg. Gyakran vagy igaz-hamis típusú kijelentések szerepelnek a kérdőívben, de olyan teszt is van, ahol a válaszadás több fokozatú skálán történik. Ilyenkor az “egyáltalán nem igaz”-tól a “teljes mértékben igaz”-ig terjedő skálán válaszolhat a vizsgált egyén. 

Az objektív személyiségtesztek esetében alapvetően az a feltételezés él, hogy a vizsgálat alanya hitelesen és őszintén képes nyilatkozni az érzéseiről, gondolatairól viszonyulásairól, és ez alapján következtethetünk a személyiségének jellemzőire. Ugyanakkor ez a feltételezés nem mindig igaz: a vizsgált személyben sokszor ellenállás alakul ki, megpróbálhatja tudatosan manipulálni a tesztet, de pillanatnyi hangulata is befolyásolhatja a válaszadást és ezáltal a teszt eredményét.

A legismertebb objektív személyiségtesztek a következők: 

  • 16PF azaz személyiségfaktor kérdőív: ez a kérdőív alkalmazta elsőként a faktoranalízist, a készítői (Cattell és munkatársai) szerint 16 faktor alapján írható le a személyiség
  • EPQ teszt: 90 tételes teszt, amely részben az ókori személyiségvonásokra (melankolikus, szangvinikus, kolerikus, flegmatikus) épül, részben a modern elméletekre. Egy, úgynevezett személyiség mögötti dimenzió, a “szupervonás” jelenlétét feltételezi
  • Big5: ez egy 5 faktoros modell amely talán a leginkább elismert és elfogadott, a 16 PF modell kritikái nyomán hozták létre. 5 fő faktort vizsgál: az extraverziót, barátságosságot, lelkiismeretességet, emocionalitást, intellektust

Az üzleti gyakorlatban alkalmazott tesztek szinte kivétel nélkül az objektív tesztek közé sorolhatóak.

Projektív személyiségtesztek

A projektív személyiségtesztek pszichoanalitikus megközelítésen alapulnak. Lényegük, hogy a vizsgált személyt valamilyen nyitott, többértelmű ingernek teszik ki és az ingerre adott válaszát elemzik. Ezekkel a személyiségtesztekkel a személyiség olyan mélyebb rétegeihez lehet hozzáférni, amihez az önjellemzésen alapuló tesztekkel lehetetlen volna. 

A projektív személyiségtesztek további előnye, hogy míg az objektív tesztek sokszor ellenállást váltalnak ki, itt kevésbé tud megnyilvánulni a védekező reakció, kevésbé tudja az alany befolyásolni a teszt eredményét. Ugyanakkor ezek a tesztek nem alkalmasak az egyes specifikus személyiségvonások feltárására, inkább a személyiség globális értékelésére megfelelőek. Emiatt elsősorban a pszichoterápiában alkalmazzák, kevésbé alkalmasak üzleti területekre. 

A projektív személyiségtesztek főbb fajtái: 

  • Foltelemző eljárások: ezek közül kétségtelenül a legismertebb a Rorschach próba, ahol a tesztelt egyénnek szimmetrikus tintafoltokat kell megfigyelnie, és elmondania, mi jut róluk eszébe. Az elmondottak értelmezésére több módszer van, Magyarországon Mérei Ferenc értékelését alkalmazzák a leggyakrabban.
  • Szóasszociáción alapuló módszerek: itt a páciensnek ingerszavakat sorolnak fel, amelyek közt nagy érzelmi töltetet hordozó kiemelt jelentőségű szavak is megtalálhatóak. A vizsgált személy a szavakból valamire asszociál, és az asszociációt tükröző szavak tartalmát, az egyén reakcióidejét és testi válaszait vizsgálják. 
  • Tematikus percepción alapuló tesztek: itt a tesztalanynak képek sorozatát mutatják, amelyekből egy történetet kell létrehozni, majd a kapott történetet elemzik
  • Mondatok befejezésén alapuló eljárások
  • Rajzos tesztek: leggyakrabban embert, házat, állatot, fát stb. Rajzoltatnak a vizsgált személlyel, majd ezt elemzik szimbolikus tartalmuk, illetve a rajzban megnyilvánuló ábrázolási sajátosságaik (pl. vonalvezetés, kidolgozottság, színek) alapján

A leggyakoribb személyiségtesztek állásinterjún

Az üzleti gyakorlatban rengeteg különféle személyiségtesztet alkalmaznak, melyek egy része hivatalosan is alkalmazható, másik része viszont nemzetközi tesztek magyar fordítása. 

Ez utóbbi tesztek legnagyobb hátránya (a jogszerűtlen alkalmazáson kívül), hogy a komolyabb tesztek esetében nem elegendő a fordítás, hanem a magyar viszonyokat figyelembevevő  honosítás és szakmai szupervízió is szükséges lenne. A szimpla fordítással ez nem történik meg, így a tesztek eredményének hitelessége sajnos sokszor megkérdőjelezhető.

Nézzük, milyen tesztekkel találkozhatunk leggyakrabban az üzleti életben! 

Captain

A Captain egy nemzetközi ISO-tanúsítvánnyal rendelkező teszt, melyet a Magyarországi Tesztbizottság is elismert. Kifejezetten azt elemzi, hogy a vizsgált személy mennyire felel meg az adott munkakör követelményeinek a következő dimenziók mentén: 

  • Munkához való hozzáállás
  • Vezetéshez való viszony
  • Döntési képesség
  • Munkatársi kapcsolatok
  • Képességek

A teszt elvégzése során 200 állításpár közül kell választania a jelentkezőnek. 

MBTI teszt (azaz Myers-Briggs féle típusindikátorok) 

Több évtizedes múltra visszatekintő pszichológiai rendszer, amelyet talán a legkiterjedtebben kutattak. A Jung által létrehozott személyiségtípusokat határozza meg, négy dimenzió alapján. Ezek a dimenziók: 

  • Extraverzió – Introverzió: a vizsgált egyén külvilághoz való viszonyulását vizsgálja
  • Érzékelés – Intuíció: Információgyűjtés és észlelés módját vizsgálja
  • Gondolkodás – Érzés: A döntéshozatal módját vizsgálja
  • Megítélés – Észlelés: A preferált életstílust, életvitelt vizsgálja

A teszt kitöltése során igen-nem válaszokat kell adni, kiértékeléskor ezeket összesítik, százalékos arányban adják meg a dimenziók arányát és sorolják be a vizsgált személyt egy adott személyiségtípusba. 

DISC teszt

Az egyik legszélesebb körben elterjedt személyiségteszt, amely elsősorban a kitöltő temperamentumáról árul el sokat.  Alapvetően két dimenzió mentén végez méréseket. Ez a két dimenzió az extra- vagy intraverzió, illetve a kapcsolat-vagy feladatorientáltság. 4 alapvető kategóriát különböztet meg: 

  • Domináns (D) 
  • Befolyásoló (I) 
  • Stabil (S) 
  • Szabálykövető (C)

A DISC teszt kitöltése után szöveges és két grafikus elemzést kapunk eredményként, amely a természetes (természetes viselkedés és felvett stílusról (ahogyan a környezetre reagálunk  ad információt. Kifejezetten vezetői kompetenciát ez a teszt nem mér. 

A DISC tesztről bővebben Mire jó a DISC teszt? A DISC modell személyiségtípusai című cikkben írtunk. 

HOGAN teszt 

Ez a teszt nem csak a személyiséget térképezi fel, hanem előrejelzést biztosít a személy várható teljesítményével kapcsolatban is. 7 dimenzió mentén értékeli a vizsgált személy viselkedését: 

  • Önszabályozás: méri a magabiztosságot, önértékelést és azt, hogy az egyén hogy teljesít nyomás alatt
  • Ambíció: vezetői ambíciók, versengés
  • Társaságkedvelés: szociális interakciók igénye, extraverzió
  • Személyközi érzékenység: empátia, kapcsolatok megtartása, tapintatosság
  • Szisztematikus: felelősségvállalás, önfegyelem, precizitás
  • Kíváncsiság: érdeklődés, kreativitás
  • Tanuláshoz való viszony: teljesítményorientáció, oktatáshoz való hozzáállás

Eysenck féle személyiség kérdőív

Ez a teszt az Eysenck elméleteire alapozott két szupervonásra épül, ami az elmélet szerint alapvetően meghatározza a személyiségünket: 

  • Extraverzió – Introverzió: az igen válaszok a nyitottság, azaz extraverzió irányába viszik az eredményt
  • Érzelmi labilitás: Az igen válaszok az érzelmi labilitás irányába billentik az eredményt

Enneagram teszt

A kilenc ágú csillagot jelentő Enneagram teszt inkább misztikus, mint tudományos alapokra nyugszik. 2 fő dimenzión alapul. Az egyik ilyen dimenzió az érzelmi energia, ezen belül az indulatot, kapcsolódási vágyat és a félelmet vizsgálja. A másik dimenzió pedig az érzelmeinkhez való hozzáállás, itt a befelé és kifelé fordulás mértékét és a tagadást méri. 

Tanácsok álláskeresőknek és interjúztatóknak

Az üzleti gyakorlatban a fentieken kívül is bőven találni személyiségteszteket. A rossz hír az, hogy álláskeresőként nem lehet ezekre felkészülni, és bár a pályázónak joga van elzárkózni a tesztek kitöltésétől, ez nyilvánvalóan nem lesz jó hatással az előmenetelére. Ugyanakkor a tesztek eredményeit általában meg lehet ismerni, amiből sokat lehet tanulni önmagunkról, tehát érdemes a tesztek elvégzésének a pozitív oldalát nézni. 

Az interjúztatóknak pedig azt javasoljuk, mindenképpen körültekintően válasszanak személyiségtesztet. Egy rosszul megválasztott teszt alkalmazása akár jogszerűtlen is lehet, de talán még rosszabb, ha a teszt valójában nem szolgálja az érdeküket, nem azt méri, amit szeretnének, és ezzel nem a megfelelő pályázó kerül majd kiválasztásra. 

KÉRDÉSE VAN? LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA!

Szívesen javítaná vállalata működését saját vezetői képességeinek fejlesztésével? Esetleg egyéb, folyamat- vagy projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdése van? Bízza ránk cége átvilágítását, és forduljon hozzánk vezetői kompetenciáinak fejlesztése céljából.

 Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen ingyenes konzultációt!