Írta: Végh Domonkos, PMP, PRINCE2 Practitioner
PMP vagy PRINCE2 Practitioner – melyiket válaszd?
PMP vagy PRINCE2 Practitioner? A rövid válasz az, hogy attól függ, projektvezetőként szeretnél fejlődni, vagy a szervezet projektirányítási működését szeretnéd erősíteni. Ebben az összehasonlításban bemutatjuk a két minősítés szemléletét, erősségeit, tipikus felhasználási területeit, és segítünk eldönteni, hogy a te céljaidhoz melyik illeszkedik jobban.
PMP vagy PRINCE2 – előfeltételek és vizsgakövetelmények áttekintése
A két minősítés között nemcsak szemléletbeli, hanem belépési feltételek és vizsgastruktúra tekintetében is jelentős különbségek vannak. Míg a PRINCE2 Practitioner elsősorban a módszertan ismeretét és alkalmazási képességét vizsgálja, addig a PMP a projektmenedzsment területén szerzett gyakorlati tapasztalatot is elvárja a jelentkezőktől. Emiatt a PMP általában tapasztaltabb projektszakemberek számára releváns célpont, míg a PRINCE2 gyorsabban megszerezhető azok számára is, akik elsősorban egy strukturált projektirányítási keretrendszerrel szeretnének megismerkedni.
SZEMPONT | PMP® | PRINCE2 Practitioner® |
|---|---|---|
Minősítő szervezet | Project Management Institute (PMI) | PeopleCert |
Előfeltétel | Projektmenedzsment tapasztalat és 35 óra képzés | Egy meglévő minősítés az alábbiak közül: CAPM, PMP, PRINCE2 Foundation, PRINCE2 Agile Foundation, PRINCE2 Agile Practitioner, IPMA Level A,B,C vagy D.
Ezek közül a leginkább a PRINCE2 Foundation ajánlott a hatékony készüléshez. |
Szakmai tapasztalat elvárás | Igen | Nem |
Kötelező képzés | PMI ATP által tartott képzés | Nem kötelező, de erősen ajánlott |
Vizsga fókusza | Projektvezetői kompetenciák, helyzetfüggő döntéshozatal, emberek, folyamatok és üzleti környezet | A PRINCE2 módszertan gyakorlati alkalmazása, testreszabása és governance logikája |
Vizsgatípus | Szituációs, esetalapú kérdések | Forgatókönyv-alapú, módszertani alkalmazást vizsgáló kérdések |
Vizsga hossza | 230 perc | 150 perc – nem angol anyanyelviek 25% extra időt kapnak, így kb. 188 perc áll ténylegesen rendelkezésre. |
Kérdések száma | 180 kérdés | 70 kérdés |
Segédanyag használható? | Nem | Igen, hivatalos PRINCE2 kézikönyv használható egyéni preferenciánk szerint vagy digitális vagy nyomtatott formában. |
Minősítés érvényessége | 3 évente megújítandó – 3 év alatt 60 Professional Development Unit (PDU) gyűjtésével | 3 évente megújítandó – évente 20 Continuing Professional Development (CPD) pont gyűjtésével, újabb PRINCE2 minősítéssel, vagy újravizsgázással |
Nem ugyanazt a problémát oldják meg
A két minősítés között dilemmázók körében gyakran él a feltételezés, hogy a két minősítés lényegében ugyanaz, és a kettő közötti kérdés igazából csak a marketingértékükre, vagy azok elfogadottságára szűkíthető. Ugyanakkor, mint a projektszakmában oly sok kérdés, ez sem egyszerűsíthető le ennyire. A két minősítés mögötti elméleti keret ugyanis nem ugyanazokra a kérdésekre válaszol, és nem is ugyanarról az oldalról közelíti meg a projektmenedzsmentet.
A leegyszerűsített különbségtétel talán úgy szólna, hogy a PMP (Project Management Professional) elsősorban a projektvezetők szakmai kompetenciáját, eszköztárát és szituációs döntési képességét igazolja, míg a PRINCE2 Practitioner inkább azt bizonyítja, hogy valaki képes strukturált, kontrollált, szerepekre és folyamatokra épülő projektirányítási keretrendszert működtetni, és szükség szerint testreszabni. Vagyis a PMP inkább a személyes képességek oldaláról, míg a PRINCE2 a szabályozott szervezeti projektműködési oldaláról közelít. A PRINCE2 rövidítés mögötti kifejezés is jól sugallja ezt: PRojects IN Controlled Environments.
Ez nem azt jelenti, hogy a PMP-ben nincs governance szemlélet, vagy hogy a PRINCE2 nem ad gyakorlati projektvezetői tudást, de a két megközelítés súlypontja máshol van. A PMP középpontjában a projektvezető áll; hogyan gondolkodik, hogyan dönt, hogyan vezet embereket, hogyan választ projektmódszertant vagy adott helyzethez illő eszközöket, hogyan kezeli a kockázatokat, az érintetteket, vagy a változásokat a projektoperáció sűrűjében. Ezzel szemben a PRINCE2 középpontjában maga a projektirányítási rendszer áll, vagyis a fókusz áthelyeződik arra, hogy egyáltalán milyen konkrét lépések mentén induljon el egy projekt, ki milyen szerepet töltsön be és milyen felelősségekkel bírjon, milyen döntési pontokon menjen keresztül egy projekt, hogyan történjen az eszkaláció, milyen előre definiált pontok mentén vizsgáljuk felül a projekt üzleti megalapozottságát, és hogyan lehet a projektet a komplexitásának megfelelően kontrollálni.
A két minősítés rövid története
Ez a fejezet nem akar teljesértékű történeti áttekintés lenni, de mégis fontos a két szemlélet különbözőségének megértésében, mert sokan a kettő közötti különbséget szeretik arra szűkíteni, hogy az egyik amerikai központú, de mára globálissá növő szervezet, a másik pedig Egyesült Királyságbeli, emiatt inkább Európában elfogadott minősítés.
A PMP a Project Management Institute minősítése, amely a PMI szélesebb projektmenedzsment szabványrendszeréhez kapcsolódik. A PMI 1969 óta működik, a szervezetet még Pennsylvania államban jegyezték be, a PMP pedig mára az egyik legismertebb nemzetközi projektmenedzsment minősítéssé vált, 1984 óta lehet letenni a vizsgáját. Kialakulásának logikája elsősorban az volt, hogy legyen egy olyan szakmai minősítés, amely iparágtól, országtól és konkrét módszertantól függetlenül igazolja a projektvezetők tapasztalatát, tudását és vezetői kompetenciáját.
A PRINCE2 ezzel szemben eredetileg brit kormányzati környezetből nőtt ki, és 1996-ban jelent meg strukturált projektmenedzsment módszertanként. Fejlődését erősen meghatározta az az igény, hogy a projekteket kontrolláltabb, átláthatóbb, szerepekre és döntési pontokra épülő módon lehessen irányítani. Emiatt a PRINCE2 történetileg is közelebb áll a szervezeti projekt governance, a szakaszvezérlés és az üzleti indokoltság folyamatos kontrolljának világához. A PRINCE jogait eredetileg egy Axelos nevű, állami hátterű cég birtokolta, amit később megvásárolt a PeopleCert, akik jelenleg is a jogtulajdonosok.
Járjuk körül egy kicsit a PMP-t
Fontos leszögezni, hogy a PMP nem egy konkrét módszertan vizsgája, nem arról szól, hogy egy előre meghatározott projektfolyamatot, vagy projektmódszertant kell lépésről lépésre követni. Ez egy széles projektmenedzsment kompetenciakeret, amely azt vizsgálja, hogy a projektvezető (vagy pontosabban projektszakember, a PMI szóhasználatában „project professional”) képes-e különböző helyzetekben megfelelően gondolkodni és dönteni.
A PMP szemléletében kiemelt témák az emberek vezetése, a csapat működtetése, a konfliktusok kezelése, az érintettek bevonása, a kommunikáció, a kockázatok és problémák kezelése, az üzleti érték szem előtt tartása, valamint a megfelelő projektmódszertani megközelítés kiválasztása is. Ez különösen fontos olyan környezetekben, ahol a projektvezető nem egyetlen merev módszertan szerint dolgozik, hanem prediktív, agilis és hibrid megoldások között kell lavíroznia, vagy akár ezeket kombinálnia. A PMP nem egy univerzális projektmenedzsment útmutatót akar adni, hanem egy olyan mély eszköztárat, amiből merítve a szakember saját maga el tudja dönteni, hogy adott helyzetben mi működne legjobban. Másképp kell vezetni egy infrastruktúra projektet, egy üzleti transzformációt, egy szoftverfejlesztési projektet vagy egy erősen bizonytalan innovációs projektet. A PMP értéke abban van, hogy széles szakmai alapot ad ezekhez a merőben különböző projektkörnyezetekhez és a kapcsolódó, szituációs döntésekhez.
Ezért a PMP minősítés megszerzése egyéni projektvezetői fejlődési célok mentén lehet értékes. Azoknak hasznos, akiknek többféle projekten, akár több iparágban, többféle szervezeti környezetben vagy többféle módszertani megközelítéssel kell dolgoznak. A PMP ugyanakkor nem ad kész vállalati projektirányítási rendszert, bár tény, hogy nem ignorálja a kérdést és felső szintű ökölszabályokat, általános gyakorlatokat ismer és el is vár. De mégis inkább abban erős, hogy erős szakmai gondolkodásmódot és eszköztárat adjon, amelynek alkalmazása és használata a projektszakemberek egyéni döntésén és mérlegelésén alapszanak.
Járjuk körül a PRINCE2-t
A PRINCE2 Practitioner egy strukturált projektirányítási módszertan ismeretéről és annak gyakorlatba ültetéséről, gyakorlati alkalmazásáról szól. A PRINCE2 nem csak azt a kérdést teszi fel, hogy mit csináljon jól a projektvezető, hanem azt is, hogy hogyan épüljön fel maga a projektirányítási rendszer, és ebben milyen feladatai, felelősségei vannak a megrendelő oldalnak (PRINCE2 terminológiában „User”, vagy „Senior User”), a szponzornak („Executive”), a szakmai vezetőknek („Senior Supplier”) és a szakemberi csapatok irányítóinak („Team Manager”), de kitér olyan felelősségekre is, mint a Project Support vagy a Project Assurance. Ez a szereptisztaság különösen értékes lehet olyan szervezetekben, ahol a projektek nem azért csúsznak vagy akadnak el, mert nincs elég projektmenedzsment tudás vagy eszköz, hanem azért, mert nem világos, ki dönt, ki hagy jóvá, ki eszkalál, ki képviseli az üzleti oldalt, és ki felel a szakmai leszállításért. A PRINCE2 erősen épít a világos szerepekre. Jó szemléltető példa, hogy konkrét elvárásai és szabályai vannak arra, hogy kikből álljon a „Project Board”, vagyis a projekt elsődleges felügyeletét ellátó és a felsővezetői szintű döntéshozásáért felelős csoport.
Szintén erős elemei a keretnek a beépített döntési pontokra, a projektek kötelező szakaszolására való támaszkodás, ami szakaszok ráadásul kötelezően szekvenciálisak és időben nem fedhetnek át egymással (ebben a PMI megengedőbb). A PRINCE2 ezek mellett az üzleti indokoltságra és kontrollmechanizmusokra való folyamatos támaszkodás a jellemző. Kiemelt alapelve, hogy a projektnek folyamatos üzleti indokoltsággal kell rendelkeznie. Ez nem csak egy egyszeri business case elkészítést jelent a projekt elején, hanem azt, hogy a projekt során újra és újra fel kell tenni ezeket a kérdéseket: Érdemes ezt a projektet folytatni? Megtérül még? Tudjuk realizálni a tervezett hasznokat, előnyöket? Ez a szemlélet különben nem idegen a PMI felfogásától sem, fontos számára az üzleti indokoltság, de különbség, hogy a PRINCE2-ben (egy kis sarkítással) mondhatjuk, hogy tulajdonképpen minden ennek az alapelvnek van alárendelve.
A PRINCE2 egyik legfontosabb erőssége a szakaszolt tervezés és kivitelezés elvárása. Ez azt jelenti, hogy a vezetésnek (Project Board) nem kell minden operatív részletbe beavatkoznia, de világos toleranciatartományok mentén kontroll alatt tudja tartani a projektet, és legalább a szakaszok váltásakor erős döntési és kontrollfelhatalmazást kap. Ha a projekt az előre meghatározott kontrolltartományokon belül halad, a projektvezető dolgozhat önállóan, viszont ha a projekt kilép ezekből a keretekből eszkalációra és vezetői iránymutatásra, döntésekre van szükség. Ez leríva sokaknak evidenciának tűnhet, de a PRINCE2 az eszkaláció módjának, lépéseinek, szerepeinek és a kapcsolódó jelentések típusának és tartalmának is konkrét elvárásokat definiál.
Az egész gondolkodásmód nagyon erős governance logikára épül. Nem áll meg annál a kérdésnél, hogy a projektvezető mit csináljon, hanem arra is választ ad, hogy a szervezet hogyan gyakoroljon kontrollt a projekt felett.
A PRINCE2 nem bürokratikus aktatologatás
Előbbiekből fakadóan egy gyakran felmerülő kritika a PRINCE2-vel kapcsolatban, hogy csak a szervezeti bürokrácia eszköze és csak a túlzott adminisztráció szükségességének validálását szolgálja a felsővezetés felé. Túlságosan sokat fókuszál a dokumentációra, a folyamatai túlrészletezettek és merevek, túl sok lépésből állnak. Azt gondolom, ez a kritika akkor lehet jogos, ha a keretrendszert rosszul alkalmazzák.
A PRINCE2 egyik alapvető gondolata és alapelve testreszabás szükségessége. Nem szabad ugyanazt a governance mélységet és struktúrát alkalmazni egy kisebb belső fejlesztésnél, mint egy többéves, több országot érintő, komplex transzformációs programnál. A PRINCE2 lényege nem az, hogy minden projektre sablon dokumentumot, sablon szerepeket és bizottságokat, illetve ugyanannyi kontrollpontot erőltessünk rá, hanem hogy a projekt komplexitásához, kockázatához, méretéhez és szervezeti jelentőségéhez igazítsuk az irányítás és szervezeti kontroll mértékét. Természetesen vannak alapelvárásai a keretnek, de a governance mértéke az igények és szükségletek mentén le és fel is skálázható.
Jól alkalmazva a PRINCE2 nem teremt túlzott bürokráciát, ellenben megteremti az arányos kontroll feltételeit. Segít eldönteni, hogy milyen döntési pontokra van szükség, milyen szerepeknek muszáj megjelenniük, milyen szintű dokumentáltság szükséges, és mikor kell a vezetésnek beavatkoznia.
Rossz szemlélettel beemelve a szervezeti működésbe természetesen a PRINCE2 válhat túladminisztrált, lassú és nehézkes rendszerré, de fontos, hogy ez nem a módszer szükségszerű következménye, hanem a testreszabás hiányából fakadó hiba.
A fő különbségek még egyszer
A PMP és a PRINCE2 Practitioner közötti legfontosabb különbség tehát az, hogy más problémára optimalizálták őket.
A PMP akkor ad nagyobb értéket, ha a cél az, hogy felkészültebb, sokoldalúbb projektvezetők legyünk. Olyan projektvezetők, akik értik a különböző módszertani megközelítéseket, jól kezelik az embereket, átlátják az üzleti környezetet, képesek rázós helyzeteket menedzselni, és nem esnek kétségbe akkor sem, ha a projekt nem tankönyvi folyamat szerint halad. De legyünk igazságosak, és domborítsuk ki a hátrányokat is: a PMP talán legnagyobb vakfoltja, hogy önmagában nem ad kész projektirányítási modellt. Lehet egy szervezetben sok PMP minősített projektvezető, attól még a projektek indítása, priorizálása, jóváhagyása, riportolása és eszkalációja továbbra is lehet következetlen. A PMP erősíti a projektvezetőket, de nem helyettesíti a szervezeti folyamatok, szerepek és governance szabályok kialakítását.
A PRINCE2 Practitioner akkor ad nagyobb értéket, ha a cél az, hogy a szervezet projektjei kontrolláltabbak, átláthatóbbak és egységesebbek legyenek. Ha sok projekt fut párhuzamosan, de nem világosak a döntési pontok, ha a szponzorok szerepe bizonytalan, ha az eszkaláció esetleges, ha a státuszjelentések nem összehasonlíthatók, vagy ha a projektek üzleti indokoltságát senki nem vizsgálja felül a projekt közben, akkor a PRINCE2 sokkal közvetlenebb megoldást ad. A PRINCE2 Practitioner legnagyobb vakfoltja viszont az, hogy önmagában nem olyan széles projektvezetői kompetenciafejlesztési keret, mint a PMP. Világos működési modellt ad, de nem fejleszti ugyanolyan mélységben a vezetői, tárgyalási, döntéshozatali vagy módszertani képességeket. Ha egy szervezet kizárólag PRINCE2-ben gondolkodik, előfordulhat, hogy erősödik a kontroll, de nem feltétlenül javul eléggé a projektvezetők személyes vezetői minősége.
Egyszerűen fogalmazva: a PMP elsősorban a projektvezetőt fejleszti, a PRINCE2 pedig a projekt köré épített irányítási rendszert és a szervezet projektműködését teheti erősebbé.
SZEMPONT | PMP® | PRINCE2 Practitioner® |
|---|---|---|
Alaplogika | Széles projektvezetői kompetencia és eszköztár | Strukturált projektirányítási és governance keretrendszer |
Fő kérdés | Hogyan döntsön és működjön jól a projektvezető? | Hogyan legyen kontrolláltan felépítve és irányítva a projekt? |
Erősség | Vezetői, módszertani és üzleti alkalmazkodóképesség | Szereptisztaság, döntési pontok, kontroll, szakaszos tervezés és végrehajtás |
Szervezeti hatás | Fejleszti a projektvezetők szakmai érettségét | Egységesíti a projektműködést és a governance logikát |
Rugalmasság | Többféle módszertani környezetben alkalmazható | A strukturált módszer testreszabásával skálázható fel és le |
Tipikus felhasználás | Egyéni projektvezetői fejlődés, nemzetközi karrier, hibrid környezet | Projektfolyamatok standardizálása, governance, szabályozott környezet |
Fő vakfolt | Nem ad kész vállalati projektirányítási modellt | Könnyen túl folyamatorientálttá válhat, ha rosszul szabják testre |
PMP vagy PRINCE2 – mikor érdemes a PMP irányába menni?
A PMP akkor jobb választás, ha az egyéni projektvezetői kompetenciáink fejlesztése a fő célunk. Ez lehet releváns például tanácsadó cégeknél, multinacionális vállalatoknál, regionális szolgáltató központokban, technológiai környezetben vagy olyan szervezeteknél, ahol a projektvezetők sokféle típusú projekten dolgoznak. Ha valaki karrier szempontból szeretne erős, nemzetközileg is jól értelmezhető projektmenedzsment minősítést, a PMP erősebb piaci jelzés. Különösen akkor hasznos, ha a projektvezető nem egyetlen szervezeti módszertanhoz akar kötődni, hanem szélesebb szakmai mozgásteret szeretne.
A PMP akkor is jó választás, ha egy szervezetben nem az egységes projektfolyamat hiánya a legnagyobb gond, hanem az, hogy a projektvezetők eltérő felkészültséggel, eltérő érettséggel és eltérő vezetői készségekkel dolgoznak. Ilyenkor a PMP szemlélet segíthet közös szakmai alapot teremteni, anélkül, hogy azonnal egy teljes vállalati governance rendszert kellene bevezetni.
PMP vagy PRINCE2 – mikor érdemes inkább PRINCE2 Practitioner irányba menni?
A PRINCE2 Practitioner akkor erősebb választás, ha a szervezet projektműködését szeretnénk erősíteni vagy akár egységesíteni. Ha a projektek ad hoc módon indulnak, ha a szponzorok szerepe nem tiszta, ha a vezetői döntések későn születnek meg, ha a státuszriportok nem összehasonlíthatók, vagy ha nincs világos eszkalációs mechanizmus, akkor a PRINCE2 kézzelfogható segítséget ad.
Különösen hasznos minősítés lehet szabályozott iparágakban, pénzügyi, egészségügyi, infrastrukturális vagy nagyvállalati környezetben, ahol fontos az auditálhatóság, az elszámoltathatóság, a döntési jogkörök tisztasága és a dokumentált kontroll.
A PRINCE2 akkor is jó választás, ha a szervezetünk projektirodát (PMO-t) vagy egységes projektmódszertani működést akar kialakítani, és ennek keressük egy strukturált kiinduló keretrendszerét. Fontos azonban, hogy önmagában a PRINCE2 nem teljes PMO megoldás, vagy vállalati folyamatszabályozás. Erős alapot ad a projekt governance és a projektfolyamatok egységesítéséhez, de a portfóliómenedzsment, erőforrásmenedzsment, kapacitástervezés, pénzügyi priorizálás vagy teljes PMO működési modell külön tervezést igényel.
PMP vagy PRINCE2 – együtt a kettő?
Érettebb szervezetekben a két megközelítés jól kiegészítheti egymást. Elképzelhető például egy olyan működés, ahol a szervezet PRINCE2 logika szerint alakítja ki a projektirányítási rendszerét, tehát vannak világos döntési pontok, szerepek, szakaszhatárok, toleranciák, riportolási szabályok és business case alapú kontroll. Ezen belül viszont a projektvezetők PMP szemléletű kompetenciákat használnak, erős stakeholder kezelést, kockázatmenedzsmentet, csapatvezetést, agilis vagy hibrid módszertani döntéseket, üzleti érték fókuszú gondolkodást.
Egy ilyen kombinációban a PRINCE2 adja a projektirányítási keretet, a PMP pedig a projektvezetői működés mélységét. A PRINCE2 segít abban, hogy a projekt ne váljon szervezeti fekete dobozzá, a PMP segít abban, hogy a projektvezető ne csak adminisztrálja a projektet, hanem valóban vezesse is.
Ez erős kombináció lehet olyan szervezetekben, ahol egyszerre fontos a standardizált governance és a rugalmas, helyzetfüggő projektvezetői döntéshozatal.
Összefoglalás
A PMP és a PRINCE2 Practitioner összehasonlításánál tehát nem az a jó kérdés, hogy melyik minősítés jobb vagy értékesebb, hanem hogy milyen problémánkra szeretnénk megoldást találni. Ha a cél az, hogy a projektszakemberként felkészültebbek, sokoldalúbbak, és módszertanilag rugalmasabbak legyünk, akkor a PMP jobb választás. Ha a cél az, hogy a szervezetünk projektjei átláthatóbbak, kontrolláltabbak, egységesebbek és világosabb szerepekkel irányítottak legyenek, akkor a PRINCE2 Practitioner az ideális.
A két megközelítés tehát nem egymás ellensége, inkább két külön nézőpont ugyanarra a világra. Az egyik elsősorban az embert fejleszti, a másik a rendszert strukturálja. A kérdést, hogy PMP vagy PRINCE2, a fentiek alapján célszerű eldönteni.
Kérdésed van? Lépj velünk kapcsolatba!
Amennyiben úgy érzed, hogy segítségre van szükséged a választásban, esetleg a szervezeted projektmenedzsment érettségét szeretnéd fejleszteni, kérj díjmentes konzultációt ITT, töltsd ki díjmentes érettségi felmérésünket, vagy böngéssz a képzési térképünkön!
Gyakran ismételt kérdések:
Mi a fő különbség a PMP és a PRINCE2 Practitioner között?
A PMP elsősorban az egyéni projektvezetői kompetenciákat fejleszti: döntéshozatalt, embervezetést, módszertani rugalmasságot. A PRINCE2 Practitioner ezzel szemben a szervezet projektirányítási rendszerét strukturálja: szerepeket, döntési pontokat, eszkalációs szabályokat és governance logikát definiál. A PMP az embert fejleszti, a PRINCE2 a rendszert erősíti.
Van-e tapasztalati előfeltétele a PMP vagy PRINCE2 Practitioner vizsgáknak?
A PRINCE2 Practitioner vizsgához nem szükséges igazolt projektmenedzsment tapasztalat – elegendő egy előfeltétel-minősítés (pl. PRINCE2 Foundation, CAPM, PMP vagy IPMA szintű minősítés). Ezzel szemben a PMP vizsgához projektmenedzsment tapasztalatot kell igazolni.
Használhatok segédanyagot a PMP vagy PRINCE2 Practitioner vizsgán?
A PRINCE2 Practitioner vizsgán a hivatalos PRINCE2 kézikönyv – akár nyomtatott, akár digitális formában – használható. A PMP vizsgán nincs lehetőség segédanyag használatára.
Melyik minősítés érvényes tovább, és hogyan lehet megújítani?
Mindkét minősítés 3 évig érvényes és megújítandó. A PMP megújításához 3 év alatt 60 PDU (Professional Development Unit) gyűjtése szükséges. A PRINCE2 Practitioner évente 20 CPD (Continuing Professional Development) pont gyűjtésével, újabb PRINCE2 minősítéssel vagy újravizsgázással tartható érvényben.
Melyiket válasszam, ha a szervezetem projektjeit egységesebbé szeretném tenni?
Erre a célra a PRINCE2 Practitioner a jobb választás. Különösen hasznos, ha a projektindítás ad hoc módon zajlik, ha a szponzorok szerepe nem tiszta, ha az eszkaláció esetleges, vagy ha a státuszjelentések nem összehasonlíthatók. A PRINCE2 konkrét szerepeket, döntési pontokat és kontrollmechanizmusokat definiál.
Melyiket válasszam, ha a karrieremet szeretném erősíteni?
Karrier szempontból a PMP erősebb nemzetközi jelzésértékkel bír, különösen tanácsadói, multinacionális vagy technológiai környezetben. Azoknak ajánlott, akik több iparágban, többféle módszertannal vagy szervezeti környezetben dolgoznak, és nem egyetlen vállalati rendszerhez kötöttek.
Érdemes lehet mindkét minősítést megszerezni?
Igen. A két megközelítés jól kiegészíti egymást: a PRINCE2 adhatja a projektirányítási keretet (szerepek, szakaszok, döntési pontok), a PMP pedig a projektvezetői mélységet (stakeholder-kezelés, kockázatmenedzsment, módszertani döntések). Ez különösen erős kombináció olyan szervezetekben, ahol egyszerre fontos a standardizált governance és a rugalmas projektvezetés.
Hány kérdésből áll a két vizsga, és mennyi idő áll rendelkezésre?
A PMP vizsga 180 kérdésből áll, 230 perc alatt kell elvégezni. A PRINCE2 Practitioner vizsga 70 kérdésből áll, az alap vizsgaidő 150 perc – nem angol anyanyelvűek számára azonban 25% pótidő jár, ami kb. 188 percet jelent a gyakorlatban.
Mennyibe kerülnek a vizsgák?
A PMP vizsga díja 655 USD (PMI tagság esetén 405 USD). Az éves PMI tagság ára 164 USD. A PRINCE2 vizsgák díja jellemzően képzésekbe vannak beépítve, mely ára árfolyamtól függően kb. 160.000 Ft+ÁFA körül mozog.
