Az önreflexió a személyes fejlődés egyik legfontosabb eszköze. Segít, hogy életünk során értékeinknek és céljainknak megfelelő irányban maradjunk, hogy jobban megoldjuk a felmerülő kihívásokat és megismerjük saját valódi mozgatórugóinkat. De mi pontosan az önreflexió, hogyan gyakoroljuk?

Mi az az önreflexió?

Az önreflexió saját magunk, tehát saját gondolataink, viselkedésünk, motivációink, és beállítódásaink megfigyelése és megértése. Legfontosabb elemei a következők:

• Saját magunk tudatos megfigyelése
• Énképünk (tehát amit magunkról gondolunk) tisztázása
• A megfigyelés eredményének az énképünkkel való összehasonlítása, és ezzel önmagunk jobb megismerése, és a fejlesztendő területek azonosítása

Az önreflexió lehetővé teszi életünk mind mikro, mind makro szinten történő elemzését. Makro szinten értékelhetjük életünk általános irányvonalát, azaz, hogy merre tartunk, boldoggá-tesz-e bennünket ez az irány. Ennek a tudatosítása azért fontos, mert csak így nyílik lehetőség arra, hogy szükség esetén módosítsunk.

Mikroszinten értékelhetjük a körülményeinkre és a környezetünkben történt eseményekre adott válaszainkat, mind privát, mind szakmai szinten. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy felismerjük erősségeinket, gyengeségeinket, tisztábban lássunk és rájöjjünk, mi az ami igazán fontos a számunkra.

Miért fontos az önreflexió?

Az önreflexió rendszeres (de nem túlzásba vitt) gyakorlása ugyan energiát, fegyelmet igényel, ugyanakkor rendkívül értékes gyakorlat. Milyen előnyök származhatnak a rendszeres önreflexióból?

• Segít önmagunk hosszú távon is hatékony, igényeinkhez szabott fejlesztésében
• Fejleszti az érzelmi intelligenciát
• Segít megismerni a berögzült reakcióinkat, és hogy ezek helyére hatékonyabb, átgondolt viselkedésmintákat tudjunk elsajátítani
• Képessé válunk felülemelkedni egy-egy intenzív érzelmi állapoton és tágabb perspektívából szemlélni az eseményeket, ami által jobb döntéseket hozhatunk
• Azáltal, hogy megismerjük saját mozgatórugóinkat és igényeinket, nagy szerepet játszik a kiégés megelőzésében
• Segít a megfelelő irányban maradni
• Megkönnyíti a másokkal való bizalmi kapcsolat kialakítását, azáltal, hogy világosan el tudjuk mondani, mit miért tettünk, milyen úton jutottunk el a döntéseinkhez, hogyan éreztük magunkat

Miért kerüljük mégis az önreflexiót?

Gyakori jelenség, hogy a felsorolt előnyök ellenére inkább kerüljük az önreflexiót. Ennek oka, hogy önkéntelenül próbáljuk fenntartani az önmagunkról alkotott képet, és ezért figyelmen kívül hagyjuk az olyan visszajelzéseket és eseményeket, amelyek arra utalnak, hogy változtatnunk kellene. Ez valahol érthető, hiszen hibáink beismerése veszélyezteti az önérzetünket, ami nem túl kellemes érzés.

Mi jellemző azokra az emberekre, akik tartósan kerülik az önreflexiót?

• Az életükben bekövetkező negatív eseményekért nem vállalnak felelősséget, környezetüket és körülményeiket hibáztatják
• Stresszes szituációban éppen azokat bántják, akik a lehető legközelebb állnak hozzájuk, például családtagjaikat és barátaikat
• “Beleragadnak” egy számukra előnytelen élethelyzetbe, és nem képesek továbblépni

Az önreflexió nagyon értékes és könnyen fejleszthető képesség, amit érdemes tudatosan és rendszeresen gyakorolni.

A túlzásba vitt gyakorlás sem jó!

Az is előfordul azonban, hogy valaki “átesik a ló túloldalára” és olyan mértékű energiát szentel önmaga megfigyelésének, hogy az már a mindennapi életében is akadályozza. Gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha például munkahelyünkön, a szokásos napi tevékenységeink közben minden mozdulatunkat elemeznénk és megfigyelnénk? A folyamatos megfigyelés negatív hatással lehet munkavégzésünk ütemére és kapcsolataink, interakcióink minőségére is.

A következő tanácsokkal megtarthatjuk a szükséges egyensúlyt és hatékonyan gyakorolhatjuk az önreflexiót:

• Jelöljünk ki a nap során egy olyan dedikált időpontot, illetve időkeretet (pl. 20-60 percet), amikor elmélyülhetünk önmagunkban, átgondolhatjuk az aznapi viselkedésünket, a másokkal való találkozásainkat, reakcióinkat. Ha van rá lehetőségünk, próbáljunk védett közegben (például csoportos terápiában, coaching során, vagy egy nagyon közeli baráttól) visszajelzéseket kérni. Tanuljuk meg elfogadni az építő jellegű (és személyünket tiszteletben tartó) kritikát!
• Érdemes az önmunkában is fókuszt, célokat, prioritásokat megfogalmazni, és egyszerre csak egy-egy, számunkra sürgető, vagy fontos fejlődési területtel foglalkozni.
• Az nem önreflexió, ha folyamatosan negatívan, kritikusan állunk önmagunkhoz. Próbájuk inkább csak ítéletmentesen megfigyelni viselkedésünket és a fejlődés lehetőségeit és a lehetséges első kis lépéseket keresni!
• Fogadjuk el, hogy lesznek olyan időszakok, amikor képtelenek leszünk az önreflexióra: ilyenek a felfokozott érzelmi állapotok, vagy egy nagyon stresszes időszak. Ez rendben van így, majd ráérünk utána értékelni az eseményeket!

Az önreflexió lépései

Bár elsőre egyszerűnek tűnik, sokan mégis azt tapasztalják, hogy nem tudják, hogyan kezdenek bele a tudatos önreflexióba.

Határozzuk meg a legfontosabb kérdéseket!

A folyamat elején érdemes meghatározni, hogy pontosan milyen területeken, milyen kérdéseket szeretnénk feltenni magunknak napi/heti/havi és akár évi szinten is.

Érdemes a kérdéseket végiggondolni szellemi, testi, lelki, munkahelyi, párkapcsolati szempontokból is.

Ehhez hoztunk egy kis segítséget is:

• Erősségek – Melyek az erősségeim? Például tudok-e tisztán gondolkodni? Empatikus vagyok? Rendezett vagyok? Egészségesen táplálkozom? Stb
• Gyengeségek – Milyen gyengeségeim vannak? Könnyen elterelhető a figyelmem? Keveset mozgok? Könnyű felbosszantani?
• Képességek – Milyen képességeim vannak, miben vagyok jó? Jól kommunikálok? Hatékonyan dolgozom?
• Problémák – Melyek azok az otthoni/munkahelyi problémák, amik zavarnak? Miért zavarnak? Mi zavar bennük konkrétan? Milyen gondolati beidegződések teszik az élményt kellemetlenné?
• Eredmények – Mit értem el eddig? Mi okozott örömet, mi volt emlékezetes? Mit szeretnék még elérni. Amit el szeretnék érni, az miért/valóban fontos a számomra?
• Megoldások – Ha valamilyen problémát már megoldottam, az pontosan hogyan történt? Lehet-e belőle valamit átemelni a jelenlegi helyzetre? Hogyan használhatnám fel az erősségeimet, hogy a jelenlegi helyzetből jobbat hozzak ki? Hogyan lehetne fejleszteni a képességeimen?
• Fejlődés – Mi a legkisebb első lépés, amit (akár már ma) megtehetek a fejlődés érdekében? Hogyan tudom magam emlékeztetni a következő hetekben arra a célra, amit el szeretnék érni?

Vezessünk naplót!

A napló vezetése remek eszköz arra, hogy folyamatában lássuk a fejlődésünket. Az írással rendeződnek a gondolataink, ráadásul kiírva magunkból a problémáinkat, leírva a lehetséges megoldásokat megelőzhetjük azt is, hogy folyamatosan ugyanazon a témán rágódjunk. A naplóból megismerhetjük saját magunkkal szemben alkalmazott nyelvhasználatunkat is, és a leírtakat “külső szemlélőként” is értékelhetjük, ami segít egy objektívebb, szélesebb perspektívájú látásmód kialakításában. Erre tökéletesen alkalmas lehet egy Google vagy word dokumentum is, amit könnyen megnyithatunk akár munka közben, ebédszünetben is.

Önreflexiót segítő tevékenységek végzése

A következő tevékenységek segíthetik önmagunk megismerésének folyamatát:

• Rendszeres meditáció – nem kell tökéletesnek lenni benne. Üljünk le csendben, figyeljük a légzésünket és figyeljük meg, merre kalandoznak a gondolataink!
• Menjünk ki a természetbe! A friss levegő és a természet közelsége segít kiüríteni a fejünket, és egy padra vagy kőre letelepedve tökéletes helyszíneket találhatunk az önmagunkban való elmélyedéshez.
• Mondjuk ki hangosan a gondolatainkat! Sokszor azáltal, hogy halljuk hangosan kimondva amit gondolunk, fontos dolgokra ébredünk rá. Folytathatunk magunkkal párbeszédet is, hiszen a két nézőpontos megközelítés elősegíti az önreflexiót

Vegyünk igénybe külső segítséget!

A csoportos tanácsadás vagy a coaching védett környezetben teszi lehetővé azt, hogy visszajelzéseket kapjunk, segít egy új, hasznosabblátásmód kialakításában, és ezáltal a kreatív és hatékony megoldások megfogalmazásában. Segítségükkel lényegesen felgyorsíthatjuk önmagunk megismerését, meg- vagy újrafogalmazhatjuk céljainkat, és értékelhetjük az előrehaladást, jelentősen felgyorsítva ezzel fejlődés folyamatát.