Miben segíthet a mentorálás?
A mentorálás több szinten is értéket képvisel: előnyös a mentorált, a mentor és az egész szervezet számára. A tapasztalatlanabb kollégáknak lehetőségük van gyakorlati tudást és támogatást szerezni szélesebb szakmai, vagy vezetői szintet elért szakemberektől. A folyamat hosszú távon hozzájárul az egyéni, szervezeti és projekt sikerekhez is. Cikkünkben most részletesen megnézzük, hogy mit is jelent a mentorálás és miért előnyös? Kitérünk a mentorálás fajtáira, szakaszaira és hogy milyen készségekkel kell rendelkeznie egy jó mentornak.
A mentorálás jelentése
A mentorálás egyfajta pártfogói kapcsolat, ami leggyakrabban egy vezető és egy többnyire fiatalabb, kevésbé tapasztalt munkatárs között jöhet létre a tanulás, szakmai-, vagy személyiségfejlődés és karrierfejlesztés támogatására.
A hatékony mentorok általában példaképként működnek mentoráltjuk számára, és útmutatást nyújtanak céljaik elérésében.
A mentorálás célja
A mentorálás segíti a mentoráltakat abban, hogy a náluk nagyobb tapasztalattal rendelkezők tudásából meríthessenek, és gyorsabban tanulhassanak, mint önállóan. Egyben lehetőséget ad arra, hogy ne csak a közvetlen munkatársakkal kerüljenek kapcsolatba, hanem más vezetőkkel vagy szakemberekkel is.
A mentorálás előnyei
Egy jó mentor segíthet mentoráltjának abban, hogy:
- tanuljon és tapasztalatot szerezzen
- hatékonyabbá váljon a munkájában
- új készségeket tanuljon
- nagyobb önbizalmat és önismeretet fejlesszen ki
- jobb döntéseket hozzon
- fejlődjenek a vezetői készségei
- jobban tudjon kommunikálni
- építeni tudja a kapcsolatrendszerét
- megismerjen új és eltérő nézőpontokat
- nagyobb esélye legyen az előléptetésre
Azonban a mentorálás nem kizárólag a mentorált számára pozitív, hanem magának a mentornak is számos előnyt nyújt:
- a mentoráltak fejlődését látva saját perspektívái is kitágulnak
- erősödnek a technikai, vezetői és interperszonális készségei
- új ötletekkel gazdagodik és új nézőpontokat tapasztal meg
A jó mentorálás nagyobb karrier és projekt sikerhez vezethet, beleértve az előléptetéseket, fizetésemeléseket és az új lehetőségeket.
A mentorálás fajtái
Tekintsük most át, hogy a mentorálás miként történhet!
Egyéni mentorálás
A mentorálásnak ez a típusa a leghagyományosabb mentorálási módszer. A folyamatban csak a mentor és a mentorált vesz részt, és általában egy tapasztaltabb személy áll párban egy kevésbé tapasztalt vagy sokkal fiatalabb mentorálttal.
Csoportos mentorálás
Ebben a modellben egy vagy több mentor dolgozik együtt a mentoráltak egy csoportjával. Az iskolák és ifjúsági programok gyakran alkalmazzák ezt a modellt, mert előfordulhat, hogy nincs elég idő vagy erőforrás ahhoz, hogy minden résztvevőre külön mentor jusson.
Egyenrangú mentorálás
Ebben a modellben a résztvevők ugyanabból a szerepkörből vagy részlegből kerülnek ki, vagy közös, illetve hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek, akár szakmai, akár magánéleti téren. Párokat alkotnak, hogy támogatást nyújtsanak egymásnak. Ez lehet csoportos vagy egyéni mentori kapcsolat.
Táv- vagy e-mentorálás
A koronavírus járvány óta különösen megugrott az e-mentorálások száma, mely a technika segítségével történik. A résztvevők virtuálisan lépnek kapcsolatba egymással online platformokon, ugyanakkor megmarad egyfajta személyesség is ebben a formában.
Fordított mentorálás
Megfordul a hagyományos modell, azaz nem a rangidős szakember mentorálja egy fiatalabb kollégát, hanem épp fordítva, a fiatalabb a tapasztaltabbat. Ilyen lehet például, amikor egy ifjonc új alkalmazást, technológiát ismertet meg az idősebbekkel.
Gyors mentorálás
Ez a fajta mentorálás hasonló, mint a rapid randi és többnyire egy vállalati rendezvény vagy konferencia részeként történik. A mentorált egy sor négyszemközti beszélgetést folytat különböző mentorokkal, és általában egy rövid találkozót követően egyik mentortól a másikhoz megy.
Milyen készségekkel kell rendelkeznie egy jó mentornak?
Most pedig nézzük meg, hogy mely képességek tesznek valakit jó mentorrá!
Értő figyelem
Az értő figyelem a legalapvetőbb készség, amely nem hiányozhat egy mentorból sem. Ez teremti meg ugyanis a kapcsolatot a mentorálttal, emellett pozitív, elfogadó, biztonságos környezetet alakít ki, amely lehetővé teszi a nyílt kommunikációt.
Az aktív hallgatás képességével tudja megérteni a pártfogó a mentorált igényeit. Érdeklődést mutat a mentorált által elmondottak iránt és reflektál is ezekre. Minden esetben fontos, hogy a mentorált érezze a mentor osztatlan figyelmét.
Saját tapasztalatok megvitatása vagy tanácsadás csak azután következhet, hogy a mentorált minden problémáját, kérdését, aggodalmát megosztotta a mentorral.
Bizalom kiépítése
A bizalom a mentorálási folyamat egyik kulcsa. Úgy növelhető, ha a mentor a beszélgetések és minden jellegű kommunikáció tartalmát bizalmasan kezeli. Emellett nagyon fontos, hogy tartsa a tervezett megbeszélések és hívások időpontját, rendelkezésre álljon, valamint folyamatos érdeklődést és támogatást mutasson és őszinte legyen mentoráltjával.
Célok meghatározása
A mentornak szintén rendelkeznie kell személyes és karrier célokkal, és ezeket meg kell osztania mentoráltjával is. Tapasztalatai ugyanis segítenek pártfogoltja elképzeléseinek megvalósításában, a fontos mérföldkövek elérésében. Ezen kívül abban is támogató lehet, hogy a mentorált képes legyen kitűzni saját céljait és meg is valósítani azokat.
Milyen formában történhet ez?
- ismeretek, készségek átadásával
- gondolatébresztő kérdésekkel
- esettanulmányokkal
- karrierállomások áttekintésével stb.
Bátorítás és inspirálás
Kutatások szerint bátorítás az a mentori készség, amelyet a mentoráltak a legjobban értékelnek. Ennek számos módja van:
- kedvező vélemény a mentorált teljesítményéről
- hit a pártfogolt fejlődési képességében a szakmai és magánéletében
- támogatás a kihívásokkal teli helyzetekben megértéssel és bátorító szavakkal
- a mentor saját hibáinak és élettapasztalatainak megosztása a mentorálttal
- beszélgetés olyan emberekről és eseményekről, akik és amelyek inspirálóak
- más kollégák, példaképek bemutatása, akik a mentorált segítségére lehetnek
A mentorálás folyamata és szakaszai
Mint a legtöbb kapcsolat, a mentori együttműködés is bizonyos szakaszokon megy keresztül. Lássuk most ezeket!
1. szakasz: A kapcsolat kiépítése
Ez a megismerkedés és a bizalomépítés fázisa. Az első találkozás során – ideális esetben személyesen – annak átbeszélése történik, hogy mi a pontos cél, mik az elvárások, valamint a mentorált megosztja a tapasztalatait, érdeklődési körét.
Születik egy megállapodás a titoktartásról, valamint a kapcsolattartás gyakoriságáról is.
Milyen kérdéseket érdemes ebben a szakaszban feltenni a mentoráltnak?
- Meséljen egy kicsit többet magáról, a képességeiről, a szervezetéről vagy a projekt környezetről. Milyen kihívásokkal kellett, kell szembenéznie?
- Mik az elvárásai és miért tartja fontosnak a mentori kapcsolatot?
2. szakasz: Információcsere és a célok kitűzése
A 2. szakasz során tovább mélyül a kapcsolat, még több információcsere történik és újabb célok kerülnek kitűzésre. Ebben a fázisban kulcs szerepe van az értő figyelemnek, valamint a bátorítás készségének.
A mentor a legkülönbözőbb kérdésekben nyújthat segítséget az aktuális kihívásokhoz. Lehet például, hogy a mentorált fejleszteni szeretné a képességeit egy bizonyos területen, vagy szüksége lehet útmutatására egy fontos döntéshez.
A célok azért hasznosak, mert segítenek a pártfogoltnak jobban áttekinteni a nagyobb képet, nem beleragadva a mindennapos teendőkbe és problémákba.
Fontos a mentoráltat megtanítani arra, hogy rendszeresen térjen vissza kitűzött céljaira, hogy fókuszáljon ezek megvalósítására és mérje is az előrehaladást.
3. szakasz: A célok elérése, az elköteleződés elmélyítése
A 3. szakasz jellemzően a leghosszabb. Ennek során beszélgetések, írásbeli anyagok, különféle tanulási, fejlesztő tevékenységek segítik a mentoráltat céljai elérésében. Ebben a fázisban kerül sor szükség esetén más szakemberek, támogatók bevonására is.
Elengedhetetlen a pártfogolt folyamatos bátorítása, hogy merjen másképp gondolkodni, új utakat felfedezni.
Ilyenkor érdemes az alábbiakat is megvizsgálni:
- Milyen előnyei voltak az eddigi kapcsolatnak? Mennyire sikerült elérni a célkitűzéseket?
- Milyen változások történtek a mentorált személyiségében, hozzáállásában?
- Milyen kiigazításokra van szükség?
4. szakasz: A hivatalos mentori kapcsolat lezárása és a jövő tervezése
A mentorálás zárása során az alábbiakat kell áttekinteni:
- Az elért eredmények, kihívások és az előrehaladás mérlegelése.
- Mi volt a legemlékezetesebb a mentorálási folyamatban?
- Milyen kihívások előtt áll a mentorált?
- Milyen további támogatásra van szükség és ez milyen formában valósul meg?
Konklúzió
A mentorálás nagyon előre mozdító a szervezetek, projektek életében. Segít az újoncok tapasztalatszerzésében és a vezetők számára is előnyös, mert új nézőpontokat, megoldásokat fedezhetnek fel a mentorálttal végzett közös munka során.
A folyamat jó hatással van mind a csapattagok teljesítményére, mind pedig a szervezeti vagy projekteredményekre. Éppen ezért hasznos vezetői kompetenciának is számít. Amennyiben szeretné vezetői képességeit fejleszteni, tekintse meg aktuális képzéseinket!
Designabc