Írta: Oláh Csaba, PSM és Pétercsák Réka, PSPO, PSM, ACC, Certified SAFe 5 Program Consultant
Megoldásfókuszú coaching az agilitásban
Az agilitás nem egy kipipálandó to-do lista elem (ahogyan azt még sajnos ma is sokan gondolják), hanem egy szemléletmód, egy utazás, mely során átformáljuk gondolkodásmódunkat és új szemléletekkel segítjük saját magunk és munkakörnyezetünk fejlődését. Ezt a szemléletváltást nagyban segíti a megoldásfókuszú megközelítés, amely a nevéből is adódóan, a megoldásokra, már létező erőforrásokra fókuszál a problémák helyett. De vajon mitől lesznek a megoldásfókuszú eszközök jól használhatóak egy agilis környezetben?
Agilitás
Ma már szinte buzzword-ként emlegetett agilitás, főleg informatikai területeken, egy jól működő szemléletmód. Nehéz megfogni, hogy pontosan mit is jelent, szó szerinti jelentése: „a változásra mutatott reakcióképességünk”, szervezeti működésre vonatkozó jelentése pedig a gyorsan mozgó piaci környezet előidézte változások megfelelő lereagálása. Alapjait 17 kiváló szakember fektette le 2001-ben, és egységesítette egy 12 pontos kiáltványban.
“A szoftverfejlesztés hatékonyabb módját tárjuk fel saját tevékenységünk és a másoknak nyújtott segítség útján. E munka eredményeképpen megtanultuk értékelni:
- Az egyéneket és a személyes kommunikációt a módszertanokkal és eszközökkel szemben
- A működő szoftvert az átfogó dokumentációval szemben
- A megrendelővel történő együttműködést a szerződéses egyeztetéssel szemben
- A változás iránti készséget a tervek szolgai követésével szemben”
A kiáltvány értékpárjai azt kívánják hangsúlyozni, hogy mindkét oldal fontos, de döntési helyzetben a baloldalt súlyozottabban szeretnénk figyelembe venni, mert jobban segít minket a közös munkában.
Az Agilis Kiáltványt alkotó elvek
- Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az ügyfél elégedettségét a működő szoftver mielőbbi és folyamatos szállításával vívjuk ki.
- Elfogadjuk, hogy a követelmények változhatnak akár a fejlesztés vége felé is. Az agilis eljárások a változásból versenyelőnyt kovácsolnak az ügyfél számára.
- Szállíts működő szoftvert gyakran, azaz néhány hetenként vagy havonként, lehetőség szerint a gyakoribb szállítást választva.
- Az üzleti szakértők és a szoftverfejlesztők dolgozzanak együtt minden nap, a projekt teljes időtartamában.
- Építsd a projektet sikerorientált egyénekre. Biztosítsd számukra a szükséges környezetet és támogatást, és bízz meg bennük, hogy elvégzik a munkát.
- A leghatásosabb és leghatékonyabb módszer az információ átadásának a fejlesztési csapaton belül, a személyes beszélgetés.
- A működő szoftver az elsődleges mércéje az előrehaladásnak.
- Az agilis eljárások a fenntartható fejlesztést pártolják. Fontos, hogy a szponzorok, a fejlesztők és a felhasználók folytonosan képesek legyenek tartani egy állandó ütemet.
- A műszaki kiválóság és a jó terv folyamatos szem előtt tartása fokozza az agilitást.
- Elengedhetetlen az egyszerűség, azaz az elvégezetlen munkamennyiség maximalizálásának művészete.
- A legjobb architektúrák, követelmények és rendszertervek az önszerveződő csapatoktól származnak.
- A csapat rendszeresen mérlegeli, hogy miképpen lehet emelni a hatékonyságot, és ehhez hangolja és igazítja az működését.
Bár az agilis kiáltvány a szoftverfejlesztési környezetben született, ma már nagyon sok területen használják, kezdve a divattervezéstől, az űrkutatáson át a gyógyszeripari folyamatokig. Ez a 12 pont maga az agilitás, bárhol elakadva érezzük magunkat munkánk során, ezen pontok tartalma irányt mutat a fejlesztési folyamatok útvesztőjében.
Megoldásfókusz
A megoldásfókuszú szemléletben történő agilis coaching alapja egy pszichoterápiás módszer, melyet Insoo Kim Berg és Steve de Shazer dolgoztak ki. Rövidterápiának is nevezték, melyben a rövidség arra utal, hogy az ügyfél minél hamarabb tudjon előrehaladni a saját erejéből. Alaptételei:
- Ha valami működik, csinálj belőle többet!
- Ha valami nem működik, hagyd abba és csinálj valami mást!
- Ha nem ment tönkre, ne is javítsd meg!
Egyik leghasznosabb eszköze a Dialogikus Orientációs Modell, mely amennyire bonyolultan hangzik, épp annyira egyszerű.
Ez egy térkép, ami segít a beszélgetések elemzésében és hatékonyabbá tételében. Lényege, hogy a coaching beszélgetéseink tartalmát vizsgálhatjuk a “jó és a kevésbé jó” dolgok (függőleges) tengelyén, illetve felfigyelhetünk rá, hogy inkább a múltról, jelenről, jövőről gondolkozunk, beszélünk többet (vízszintes tengely). A megoldásfókuszú beszélgetésekben a vágyott jövőről való beszélgetésekre fókuszálunk az ügyféllel történő közös munka során, de kitérőket teszünk az erőforrásokkal teli múltba, jelenbe is. Így mondhatjuk, hogy a feladatunk coach-ként a modellt használva az, hogy orientáljuk az ügyféllel folytatott dialógust annak a negyednek az irányába, ami nekik éppen, a beszélgetés aktuális pontjában a leghasznosabb.
Hogyan használhatjuk a megoldásfókuszú beszélgetéseket agilis környezetben?
A megoldásfókuszú coaching és az agilitás közötti összhangot az alábbiak jellemzik:
- Agilis szemléletmódban minden esetet másképp kezelünk, és a folyamatot annak megfelelően fejlesztjük, amit az ügyfél mond.
Tehát csak úgy, mint a megoldásfókuszú coaching esetén a beszélgetést „terelgetjük” abba az irányba, ami az ügyfélnek épp a leghasznosabb. Az agilitás nem garantálja a jobb eredményt, elfogadjuk, hogy bizonyos esetekben más megközelítések jobbak lehetnek az adott szervezeti környezetben. Sem az agilitás, sem a megoldásfókuszú beszélgetésvezetés nem mereven szabálykövető, a dogmatizmus nem agilis, és nem válik az ügyfél javára.
- A megoldásfókuszú tanácsadás alapja a tiszteletteljes, nem vádaskodó és együttműködő hozzáállás.
Tiszteletben tartom az ügyfél gondolatait, elfogadom teljes emberi mivoltában és együttműködöm vele a fejlődési útján. Agilitásban sincs ez másképp: őszintén hiszünk abban, hogy a csapat minden tagja az éppen aktuális tudása, képességei és erőforrásai birtokában a legjobb munkát végezte. A tisztelet a Scrum egyik alappillére, és minden jól teljesítő csapat alapértéke.
- A változás folyamatos, azonosítsuk a pozitív változásokat és hangosítsuk ki őket.
Ez a megoldásfókuszú megközelítés egyik alappillére: a pozitív változások felfedezése áll a középpontban és ezekre építünk az ügyféllel történő munka folyamán. Az agilis alapértékek hasonlóan fogalmazzák meg: építsünk arra, tartsuk meg, ami jól működik, de ne féljünk a munkamódszereinken, eszközökön, viselkedéseken változtatni, ha ezek már nem hasznosak a számunkra. Vagyis: részesítsük előnyben a változásra való törekvést a tervek szolgai követésével szemben.
- Érzékelhető, látható, kézzel fogható előrelépések a középpontban.
Az agilis és megoldásfókuszú munka középpontjában a sikert a jól mérhető eredmények jelentik. Mindkét megközelítésben történő munka során arra törekszünk, hogy a fejlődés, illetve a fejlesztés fókuszában egy kézzel fogható változás álljon. Kérdéseinkkel: “Mikor tekintjük ezt késznek?” “Mik azok a szemmel látható, akár mások számára is észrevehető változások, amiből tudod, hogy egyet előreléptél?” ezt a szemléletváltást támogatjuk.
A megoldásközpontú tanácsadás eszköztára is kiválóan alkalmazható az agilis szemléletben történő munka során. Gondoljunk csak a „csodakérdésre”, a preferált jövő már megvalósuló elemeinek azonosítására, az erőforrás-fókuszú kérdésekre, amik arra késztetnek, hogy végiggondoljuk: mik azok a dolgok, amiket már birtoklunk a kívánt eredmény eléréséhez, vagy épp „skálázó” kérdésekre, melyek segítenek definiálni azt a pici lépést, aminek teljesítésével már lépéseket tudunk tenni a változás irányába.
Minden szakembert őszintén bíztatunk a megoldásközpontú coaching eszközök használatára az agilitásban hiszen mind szemléletmódban, mind eszköztárban hasznos kölcsönhatások fedezhetőek fel, akár a fent említett, akár saját kialakított irányok mentén. A megoldásközpontú megközelítés arra hív bennünket, hogy a problémás múlt helyett a vágyott jövőről beszélgessünk, és a jövőbe tekintve keressük a megoldást, ami hatalmas változásokat hozhat egy agilis csapat életében.
Designabc