A design thinking módszertana és lépései
A design thinking középpontjában a felhasználó és annak igényei állnak. A design thinking ugyanakkor nem csak egy agilis eszköz, hanem egy gondolkodásmód is. A designgondolkodás új, innovatív, megoldásközpontú és kreatív megközelítés. Jellemzője, hogy a megszokottól eltérő nézőpontból vizsgálja a problémákat és kínál megoldásokat.
A design thinking jelentése
A design thinking (tervezői gondolkodás, illetve designgondolkodás) egy, az agilis projektmenedzsmenthez is szorosan kapcsolható új típusú módszertan.
A design thinking az innovációt a felhasználók nézőpontjából közelíti meg. Lényege, hogy az új technológiák és a tervezői eszköztár segítségével szolgálja ki a felhasználói igényeket, miközben üzleti sikert produkál.
A design thinking eredete
Tim Brown és az IDEO
A fenti definíció Tim Browntól, egy Szilícium-völgyi tanácsadó cég, az IDEO vezetőjétől származik. A Stanford University mellett az IDEO volt a design thinking egyik bölcsője, Tim Brown a design thinking egyik prófétája.
Tollából számos cikk jelent meg a témában a Wall Street Journal és a Harvard Business Review oldalain. Az IDEO többek között az Apple-lel és Steve Jobsszal is együttműködött, fontos szerepet játszottak a cég ikonikus termékeinek kifejlesztésében.
A design thinking a hippikorszaktól napjainkig
A szűkebb értelemben vett designtevékenység először a 60-as, 70-es években került igazán a fókuszba. Ez a korszak alapozta meg, hogy két évtizeddel később a design átfogó gondolkodásmódként másutt is megjelent.
A designgondolkodást ma már számos területen használják. Néhány példa:
- szervezeti design,
- stratégiai tervezés,
- kutatástervezés,
- life és business coaching,
- humántanácsadás,
- illetve általában véve a vállalati menedzsment.
A design thinking integrálása a modern, agilis projektmenedzsmentbe valójában egyúttal a hippimozgalomban gyökerező ellenkultúra integrációját is jelenti a globális kapitalizmus rendszerébe.
Az új szintézis része többek között, hogy:
- a hierarchikus felépítést fokozatosan felváltják a hálózatok,
- a bürokrácia egyre inkább teammunkává lényegül át,
- fókuszba kerül a kreatív munkavégzés
- és az autonóm döntésekre alapuló termelés.
A design thinking módszertana
A designgondolkodás egyfajta out of the box paradigmát jelent, amellyel újfajta nézőpontból közelítünk a problémához és keressük a megoldást. Középpontjában az ember, illetve az emberi szükségletek állnak.
A design thinking során a felhasználók fejével gondolkodunk, minden más szempontot igyekszünk figyelmen kívül hagyni. A cél, hogy megtaláljuk a számukra ideális megoldásokat, ezért a design thinking mint gondolkodásmód során kiemelt szerepet kap az empátia.
A design thinking módszertanának fontos része a kreatív gondolkodás, továbbá, hogy a problémaközpontúság helyett a megoldásokra fókuszál.
A design thinking folyamata lépésről lépésre
1. Megismerés
A célcsoportnak és a célcsoport igényeinek a feltérképezése. Nagyon fontos a már említett ügyfélközpontú, empatikus gondolkodásmód. A design thinking lényege, hogy amennyire csak lehet, a saját szempontjainkat figyelmen kívül hagyjuk. Arra törekszünk, hogy kizárólag az ügyfél, a vásárló, a felhasználó szemszögéből keressük a megoldásokat.
A megismerés fázisának fontos része a felhasználókkal folytatott interakció, nézőpontjuk, nehézségeik, igényeik minél alaposabb és mélyebb megismerése. Ez a lépés a kutatásról, a tanulásról, az információszerzésről szól. Gyakori módszere az interjúzás.
2. Definiálás
Ebben a fázisban a begyűjtött információk alapján meghatározzuk a problémát, az igényt, amire a design thinking segítségével választ, megoldást szeretnénk adni. A definiálás kulcsmondata a “Hogyan tudnánk…?” kérdés. A cél, hogy a lehető legpontosabban konkretizáljuk a design thinking folyamatának célját, az eredményt, amit el szeretnénk érni.
3. Ötletelés
Ekkor kerül igazán előtérbe a design thinking egyik lényeges eleme, a kreatív gondolkodás. Az ötletelés során minden olyan elképzelés felszínre kerülhet, amely megoldást hozhat az előző lépésben meghatározott problémára.
Ebben a fázisban inkább a mennyiség a lényeg, nem vizsgáljuk az egyes ötletek minőségét. Minden ötletre szükség van, a lényeg, hogy minél több legyen. A szabad, kötetlen gondolkodásé, az asszociációké, az informális ötletelésé a főszerep.
Ez a design thinking egyik leginnovatívabb, legeredetibb szakasza. Tipikus eszköze a brainstorming.
4. Prototípus
Ez az a lépés, ahol az összegyűjtött ötleteket szelektáljuk, és kiválasztjuk azt, amelyiket megvalósítjuk. A lényeg nem a maximalizmus, a tökéletes precizitás, sokkal inkább az, hogy minél előbb kézzel fogható prototípust adjunk a felhasználók kezébe.
A prototípus a fejlesztendő terméktől vagy szolgáltatástól függően nagyon sokféle alakot ölthet, lehet például makett, vázlat, modell, forgatókönyv stb. A cél nem a tökéletes példány létrehozása, hanem az alkotás és annak eredménye: a gondolatok konkrét formába öntése.
5. Tesztelés
A tesztelés során a prototípust megmutatjuk a felhasználóknak, és visszajelzéseket gyűjtünk arról, mennyire hatékonyan szolgálja ki az igényeiket. A 4. és az 5. lépés addig ismétlődik, amíg meg nem születik a design thinking folyamatának végeredménye, ami tökéletes megoldást kínál a felhasználók problémájára.
Milyen esetekben alkalmazható a designgondolkodás?
Amennyiben a hagyományos módszerekkel nem jutunk közelebb a megoldáshoz, érdemes a design thinking módszeréhez fordulni.
Néhány példa:
- nem sikerül azonosítani a probléma okát,
- azt tudjuk, mit nem akarunk, de azt nem, hogy mit szeretnénk,
- az eddig alkalmazott módszerek nem hoznak megoldást, inkább a fejlődést gátolják,
- a megoldás, amit az eddigi gyakorlatok eredményeznek, nem motiváló, vagy nem hatékony.
Kérdése van? Lépjen velünk kapcsolatba!
Szeretne többet megtudni a design thinkinggel vagy az az agilis transzformációval kapcsolatban? Esetleg egyéb, projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen ingyenes konzultációt!
Designabc