Az 5 miért módszer eredete és alkalmazása
Az 5 miért, más néven 5 why vagy 5w módszer a lean és üzleti elemzés módszerek közül az egyik legnépszerűbb. Térhódítása jól jelzi azt a trendet, amely a problémák utólagos javítása, tüneti kezelése helyett azok megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Az 5 miért módszer segítségével azonosíthatjuk a működési zavarok gyökérokát, így valódi megoldást alkalmazhatunk a megoldásuk érdekében.
Mire használjuk az 5 miért módszert?
A módszer célja, hogy megtaláljuk a problémák valódi okát. Ha a valami nem működik megfelelően egy vállalaton belül, és ezt orvosolni próbáljuk, gyakran megállunk az első “miért?” kérdésre adott válasznál. Ezzel látszólag megoldjuk a problémát, de valójában csak tüneti kezelést adunk rá. Mivel a zavart okozó tényező, vagyis az eredeti, gyökérok továbbra is fennáll, a szóban forgó probléma szinte biztosan vissza fog térni. Egészen addig, míg a valódi kiváltó okot nem azonosítjuk, és nem kezeljük. Az 5 miért módszer pontosan erre szolgál.
Az 5 miért módszer eredete
Az 5 miért a lean módszerek közé tartozik, üzleti elemzők körében is igen elterjedt ennek alkalmazása, valamint az agilis projektmenedzsmentben is alkalmazzák a retrospektívek során. Vagyis akkor, amikor egy-egy fejlesztési iteráció lezárultával értékelik az adott időszak történéseit.
Az eljárást a Toyotánál használták először, a japán autógyár alapítója, Sakichi Toyoda fejlesztette ki az 1930-as években. A nagyvilágban Óno Taiicsinek köszönhetően terjedt el. Ő a Toyota termelési rendszerének atyja, amey a lean menedzsment alapját képezi.
Az 5 miért módszere mára széles körben ismertté vált. A metódust már nem csak a lean és az agilis projektmenedzsment keretein belül használják, hanem a gazdaság, sőt, a mindennapi élet számos területén is.
Az 5 miért módszer – példa
Az 5 miért módszer alkalmazása során addig tesszük fel a megoldandó problémával kapcsolatban a “miért?” kérdést, amíg el nem jutunk annak eredeti okáig, illetve a megoldásig. A tapasztalatok szerint ez leggyakrabban az 5. kérdés után következik be. Ez azonban nincs kőbe vésve, lehet olyan eset, amikor ennél kevesebb vagy ennél több kérdés vezet el a megoldáshoz.
Egy példa az 5 miért módszer alkalmazására:
Miért 1: Miért nem tudott banánt vásárolni Szabó néni?
Mert nem volt banán a polcon.
Miért 2: Miért nem volt banán a polcon?
Mert tegnap este elfogyott az összes, és senki sem rendelt.
Miért 3: Miért nem rendelt senki?
A tegnapi ügyeletes áruházvezető korábban elment, a banán utána fogyott ki.
Miért 4: Miért nem rendelt banánt a mai ügyeletes?
Azt hitte, a tegnapi ügyeletes már rendelt.
Miért 5: Miért nem győződött meg róla a mai ügyeletes, hogy van-e elég banán?
Még csak 1 hete van nálunk, és nem találkozott eddig ilyen esettel.
A példából látható, hogy ha az első miért?-nél megállunk, azzal nem oldjuk meg a problémát. Még akkor sem, ha esetleg lett volna banán a raktárban, és teszünk ki a polcokra. Ez csak tüneti kezelés, az áruhiány pedig előbb-utóbb megismétlődik. Ugyanígy, ha a 2. szinten oldjuk csak meg a problémát, és rendelünk banánt, egy hasonló esetben a jelenség akkor is megismétlődne.
A kérdésfeltevést tehát tovább kell folytatni, hogy a gyökérokig fennálló összes ok-okozati összefüggést feltárjuk. Az így lefolytatott 5 miért elemzés végén azonosítjuk a valódi okot, és ennek megoldásával rendszerszinten küszöböljük ki a problémához vezető működési zavart. Ebben a konkrét esetben az új áruházvezető oktatásával előzhető meg, hogy ez a fajta áruhiány megismétlődjön.
Az 5 miért módszer a gyakorlatban
Az 5 miért módszert könnyedén ellenőrizhetjük, ehhez olvassuk el fordított sorrendben az adott válaszokat. A fenti példánál maradva:
- az új munkatársat megtanítjuk, hogy minden reggel nézze át a készletet, és rendeljen abból, ami elfogyott,
- így akkor is jön áru, ha előző nap elmaradt a rendelés,
- így mindig lesz áru a polcokon.
Az 5 miért módszer alkalmazásánál nagyon fontos, hogy ne problémaközpontú legyen a gondolkodás iránya, hanem megoldásközpontú. A menedzsment részéről ezért érdemes az okok felderítésére fókuszálni, és nem pedig a felelősségre vonásra. Ha ugyanis a bűnbakképzés, a felelősségre vonás kerül a középpontba, az hosszabb távon gátolhatja a valódi okok feltárását, és így az 5 miért módszer hatékony alkalmazását. Hiszen senkinek nem áll majd érdekében a folyamatok őszinte felülvizsgálata.
Ez persze nem jelenti azt, hogy teljes mértékben elhagyható a felelősségvállalás, illetve a számonkérés. Főleg abban az esetben van erre szükség, ha egy adott hiba egy személy részéről többször is megismétlődik.
Kérdése van? Lépjen velünk kapcsolatba!
Szeretne többet megtudni az 5 miért módszer gyakorlati alkalmazásával, a lean menedzsmenttel, üzleti elemzéssel, netán az az agilis transzformációval kapcsolatban? Esetleg egyéb, projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen ingyenes konzultációt!