Az 5 miért módszer eredete és alkalmazása

2020-05-29
ProMan Consulting
Az 5 miért módszer (5 why, 5w) a lean és üzleti elemzés módszerek közül az egyik legnépszerűbb.

Az 5 miért módszer eredete és alkalmazása

Az 5 miért, más néven 5 why vagy 5w módszer a lean és üzleti elemzés módszerek közül az egyik legnépszerűbb. Térhódítása jól jelzi azt a trendet, amely a problémák utólagos javítása, tüneti kezelése helyett azok megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Az 5 miért módszer segítségével azonosíthatjuk a működési zavarok gyökérokát, így valódi megoldást alkalmazhatunk a megoldásuk érdekében.

Mire használjuk az 5 miért módszert?

A módszer célja, hogy megtaláljuk a problémák valódi okát. Ha a valami nem működik megfelelően egy vállalaton belül, és ezt orvosolni próbáljuk, gyakran megállunk az első “miért?” kérdésre adott válasznál. Ezzel látszólag megoldjuk a problémát, de valójában csak tüneti kezelést adunk rá. Mivel a zavart okozó tényező, vagyis az eredeti, gyökérok továbbra is fennáll, a szóban forgó probléma szinte biztosan vissza fog térni. Egészen addig, míg a valódi kiváltó okot nem azonosítjuk, és nem kezeljük. Az 5 miért módszer pontosan erre szolgál. 

Az 5 miért módszer eredete

Az 5 miért a lean módszerek közé tartozik, üzleti elemzők körében is igen elterjedt ennek alkalmazása, valamint az agilis projektmenedzsmentben is alkalmazzák a retrospektívek során. Vagyis akkor, amikor egy-egy fejlesztési iteráció lezárultával értékelik az adott időszak történéseit. 

Az eljárást a Toyotánál használták először, a japán autógyár alapítója, Sakichi Toyoda fejlesztette ki az 1930-as években. A nagyvilágban Óno Taiicsinek köszönhetően terjedt el. Ő a Toyota termelési rendszerének atyja, amey a lean menedzsment alapját képezi. 

Az 5 miért módszere mára széles körben ismertté vált. A metódust már nem csak a lean és az agilis projektmenedzsment keretein belül használják, hanem a gazdaság, sőt, a mindennapi élet számos területén is. 

Az 5 miért módszer – példa

Az 5 miért módszer az ok-okozati összefüggések feltárásával a probléma gyökérokáig hatol.

Az 5 miért módszer alkalmazása során addig tesszük fel a megoldandó problémával kapcsolatban a “miért?” kérdést, amíg el nem jutunk annak eredeti okáig, illetve a megoldásig. A tapasztalatok szerint ez leggyakrabban az 5. kérdés után következik be. Ez azonban nincs kőbe vésve, lehet olyan eset, amikor ennél kevesebb vagy ennél több kérdés vezet el a megoldáshoz. 

Egy példa az 5 miért módszer alkalmazására:

Miért 1: Miért nem tudott banánt vásárolni Szabó néni?

Mert nem volt banán a polcon.

Miért 2: Miért nem volt banán a polcon?

Mert tegnap este elfogyott az összes, és senki sem rendelt.

Miért 3: Miért nem rendelt senki?

A tegnapi ügyeletes áruházvezető korábban elment, a banán utána fogyott ki.

Miért 4: Miért nem rendelt banánt a mai ügyeletes?

Azt hitte, a tegnapi ügyeletes már rendelt.

Miért 5: Miért nem győződött meg róla a mai ügyeletes, hogy van-e elég banán?

Még csak 1 hete van nálunk, és nem találkozott eddig ilyen esettel.

A példából látható, hogy ha az első miért?-nél megállunk, azzal nem oldjuk meg a problémát. Még akkor sem, ha esetleg lett volna banán a raktárban, és teszünk ki a polcokra. Ez csak tüneti kezelés, az áruhiány pedig előbb-utóbb megismétlődik. Ugyanígy, ha a 2. szinten oldjuk csak meg a problémát, és rendelünk banánt, egy hasonló esetben a jelenség akkor is megismétlődne. 

A kérdésfeltevést tehát tovább kell folytatni, hogy a gyökérokig fennálló összes ok-okozati összefüggést feltárjuk. Az így lefolytatott 5 miért elemzés végén azonosítjuk a valódi okot, és ennek megoldásával rendszerszinten küszöböljük ki a problémához vezető működési zavart. Ebben a konkrét esetben az új áruházvezető oktatásával előzhető meg, hogy ez a fajta áruhiány megismétlődjön. 

Az 5 miért módszer a gyakorlatban

Az 5 miért módszer (5 why, 5w) az egyik leghatásosabb a lean módszerek közül.

Az 5 miért módszert könnyedén ellenőrizhetjük, ehhez olvassuk el fordított sorrendben az adott válaszokat. A fenti példánál maradva:

  • az új munkatársat megtanítjuk, hogy minden reggel nézze át a készletet, és rendeljen abból, ami elfogyott,
  • így akkor is jön áru, ha előző nap elmaradt a rendelés,
  • így mindig lesz áru a polcokon. 

Az 5 miért módszer alkalmazásánál nagyon fontos, hogy ne problémaközpontú legyen a gondolkodás iránya, hanem megoldásközpontú. A menedzsment részéről ezért érdemes az okok felderítésére fókuszálni, és nem pedig a felelősségre vonásra. Ha ugyanis a bűnbakképzés, a felelősségre vonás kerül a középpontba, az hosszabb távon gátolhatja a valódi okok feltárását, és így az 5 miért módszer hatékony alkalmazását. Hiszen senkinek nem áll majd érdekében a folyamatok őszinte felülvizsgálata. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy teljes mértékben elhagyható a felelősségvállalás, illetve a számonkérés. Főleg abban az esetben van erre szükség, ha egy adott hiba egy személy részéről többször is megismétlődik. 

Kérdése van? Lépjen velünk kapcsolatba!

Szeretne többet megtudni az 5 miért módszer gyakorlati alkalmazásával, a lean menedzsmenttel, üzleti elemzéssel, netán az az agilis transzformációval kapcsolatban? Esetleg egyéb, projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen ingyenes konzultációt!

No comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 + 12 =