Continuous Integration (CI): A legfontosabb tudnivalók a folyamatos integrációról
A folyamatos integráció segít a fejlesztőcsapatoknak, hogy produktívabbak legyenek, és javítsák a kód általános minőségét. A Continuous Integration (CI) során a fejlesztők rendszeresen egy központi adatbázisba integrálják kódváltozásaikat, amely után automatikus build és tesztelési folyamatok futnak le. Cikkünkben most bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a folyamatos integrációról, hogyan működik, mik az előnyei és legjobb gyakorlatai.
Mi az a Continuous Integration (CI)?
A folyamatos integráció (Continuous Integration, CI) egy DevOps szoftverfejlesztési gyakorlat. A kódváltoztatások automatizált integrálásának modern, értékes és jól bevált módszere, amely során több közreműködő egyetlen szoftverprojektben egyesíti munkáját, ahol a build és tesztelési folyamatok futnak. Automatikus eszközökkel biztosítják az új kód helyességét az integrálás előtt.
Miért fontos és mi a célja a Continuous Integrationnek?
Korábban a csapatok fejlesztői hosszabb ideig elkülönülten dolgoztak, és csak akkor integrálták a módosításokat a mester ágba, amikor befejezték a munkát. Ez a kódváltozások egyesítését nehézkessé és időigényessé tette, valamint ahhoz vezetett, hogy a hibák hosszú ideig halmozódtak javítás nélkül. Mindez a gyors frissítések kiadását is hátráltatta az ügyfelek számára.
A Continuous Integration lehetővé teszi, hogy a szoftverfejlesztők párhuzamosan dolgozzanak a funkciókon. Amikor készen állnak arra, hogy a kódokat a végtermékbe integrálják, ezt egymástól függetlenül, gyorsan megtehetik.
A folyamatos integráció alapvető céljai közé tartozik:
- a hibák gyorsabb felderítése és javítása
- a szoftver minőségének javítása
- az új szoftverfrissítések érvényesítésének és kiadási idejének csökkentése
Hogyan működik a folyamatos integráció?
A CI általában egy agilis szoftverfejlesztési munkafolyamattal együtt használatos. A szervezet összeállítja azokat a feladatokat, amelyek egy termék ütemtervét alkotják. Ezeket a feladatokat a szoftverfejlesztő csapat tagjai között osztják szét.
A folyamatos integráció segítésével a szoftverfejlesztési feladatok egymástól függetlenül készülnek. A fejlesztők egy közös tárolóba írnak be egy verziókezelő rendszer, például a Git segítségével. Az egyes commitok előtt a fejlesztők dönthetnek úgy, hogy az integrálást megelőzően helyi egységteszteket futtatnak a kódjukon egy extra verifikációs rétegként. A folyamatos integrációs szolgáltatás automatikusan elkészíti és lefuttatja az egységteszteket az új kódváltozásokon, hogy azonnal felszínre kerülhessenek az esetleges hibák.
A folyamatos szállítással a kódváltozások automatikusan buildelésre, tesztelésre és kiadásra készülnek a termelési környezetbe. A folyamatos szállítás kiterjeszti a folyamatos integrációt azáltal, hogy minden kódváltozást a build szakasz után tesztelési és/vagy termelési környezetbe telepít.
A Continuous Integration előnyei
A CI előnyei nem korlátozódnak a mérnöki csapatokra, hanem az egész szervezet számára hasznosak. A folyamatos integráció nagyobb átláthatóságot és betekintést nyújt a szoftverfejlesztés és szállítás folyamatába. Ezek az előnyök lehetővé teszik a szervezet többi részének, hogy jobban tudjanak tervezni és hatékonyabban hajthassák végre piacra lépési stratégiájukat.
Segíti a skálázást
A Continuous Integration biztosítja a szervezetek számára, hogy növeljék a mérnöki csapatok, a kódbázis és az infrastruktúra méretét. A kódintegrációs bürokrácia és a kommunikációs teher minimalizálásával segít felépíteni a DevOps és agilis munkafolyamatokat. Lehetővé teszi, hogy minden csapattag felelősséget vállaljon egy új kódváltozásért egészen a kiadásig.
Gyorsabb visszacsatolás
A termékcsapatok gyorsabban tesztelhetik az ötleteket és iterálhatják a termékterveket egy optimalizált CI platformmal. A változásokat hamarabb tudják eszközölni és mérni a siker érdekében.
Jobb kommunikáció
A CI javítja a mérnöki kommunikációt és az elszámoltathatóságot, ami jobb együttműködést tesz lehetővé a fejlesztés és az üzemeltetés között a DevOps csapatban.
A folyamatos integráció legjobb gyakorlatai
A Continuous Intergration hatékonyságának és megbízhatóságának növelése érdekében fontos néhány bevált gyakorlat alkalmazása.
Gyakori és korai kódhozzáadás
A kisebb problémák javítása mindig könnyebb, mint a nagyoké. A folyamatos integráció egyik legnagyobb előnye, hogy a kód egy megosztott adattárban integrálódik más változtatásokkal egyidejűleg. Ha a fejlesztőcsapat korán és gyakran adja hozzá a kódváltoztatásokat, a hibák könnyebben azonosíthatók, mert kevesebb kódot kell átnézni.
A kisebb adagokban történő tesztelés javítja a kódminőséget és hatékonyabb iterációt tesz lehetővé a csapatok számára.
Dokumentáció olvasása
A folyamatos integrációs rendszerek széles körben elérhetővé teszik a dokumentációt, amely hosszú távon is nagyon hasznos lehet. Fontos ezek gyakori frissítése, hogy tükrözze a legújabb folyamatokat és segítségére legyen az új csapattagoknak.
Érdemes a dokumentációra hivatkozni a README fájlokban vagy más hozzáférhető formátumokban.
A pipeline szakaszainak optimalizálása
A CI pipeline-ok feladatokat és szakaszokat tartalmaznak. A feladatok, az egy adott szakaszon belüli tevékenységeket jelentik. Ha minden feladat sikeres, a kód a következő szakaszba lép. A CI pipeline-ok hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a szakaszok optimalizálása, hogy a hibák könnyen azonosíthatók és javíthatók legyenek.
Gyors és egyszerű build-ek
Semmi sem lassítja le jobban a pipeline-t, mint ha bonyolult. Érdemes arra fókuszálni, hogy a build-ek gyorsak és egyszerűek legyenek, mert minden perc, amit megspórolunk a build idők csökkentésével, megtakarított idő a programozók számára az egyes commit esetén, amik összeadódnak.
Martin Fowler szerint a tíz perces build irányelv egy jó cél, amit a modern projektek többsége elérhet.
Hibák felhasználása a folyamatok javítására
Amikor a csapatok megváltoztatják a hibákra adott válaszaikat, az elősegíti a folyamatos fejlődést és kulturális változást eredményez. Ahelyett, hogy azt kérdeznék, ki okozta a hibát, fontosabb inkább azt megnézni, hogy mi felelős a hibáért. Ez a szemléletváltás a hibáztatás kultúrájáról a tanulási kultúrára való áttérést jelenti.
Ha a csapatok gyakran commitolnak, sokkal könnyebb azonosítani és megoldani a problémákat. Ha a hibás build-eknél mintázatok mutatkoznak, meg kell vizsgálni az alapvető okokat. Például, hogy vannak-e olyan nem kódhibák, amelyek szükségtelenül okoznak build hibákat? Lehet, hogy be kell építeni egy allow_failure paramétert. Fontos figyelmet fordítani a folyamatok rendszeres javítására, a hibák hibáztatás nélküli kezelésére, és az okok – és nem a bűnösök – megtalálására.
A tesztkörnyezetnek tükröznie kell a termelési környezetet
A folyamatos integrációban minden commit egy build-et indít el. Ezek a build-ek futtatják a teszteket, hogy azonosítsák, ha valami nem megfelelő az új kódváltozások miatt. A tesztpiramis egy módja annak, hogy a fejlesztők egyensúlyba hozzák a tesztelést. Az end-to-end tesztelés leginkább biztonsági hálóként szolgál, míg az egységtesztelést leggyakrabban a hibák azonosítására használják.
Fontos, hogy a tesztelési és a termelési környezet egyezzen, mert ez biztosítja, hogy a fejlesztők megbízhassanak az eredményekben és magabiztosan telepíthessenek.
A folyamatos integráció segíti a fejlesztőket a gyorsabb telepítésben és hogy rövid időn belül kapjanak visszajelzéseket.
Önt is érdekli a Scaled Agile Framework? Alapozza meg vagy mélyítse el gyakorlati tudását Ön is a SAFe® keretrendszerben, és szerezzen minősítést Certified SAFe® Program Consultant minősítésű szakembereink segítségével! Nézzen körül képzéseink között!
Designabc