{"id":2878,"date":"2021-05-19T08:30:32","date_gmt":"2021-05-19T08:30:32","guid":{"rendered":"http:\/\/promanconsulting.hu\/?p=2878"},"modified":"2023-05-17T18:51:55","modified_gmt":"2023-05-17T18:51:55","slug":"guided-mentoring-a-guided-tudomanya","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/promanconsulting.hu\/en\/vezeteselmelet-a-vezetes-tudomanya\/","title":{"rendered":"Management theory: the science of management"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

B\u00e1r a vezet\u00e9s gyakorlata \u0151sid\u0151kre ny\u00falik vissza, maga a vezet\u00e9selm\u00e9let, mint tudom\u00e1nyos szakter\u00fclet mind\u00f6ssze k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 150 \u00e9ves m\u00falttal rendelkezik. Ezalatt az id\u0151 alatt azonban rengeteg elm\u00e9let, ir\u00e1nyzat sz\u00fcletett \u00e9s mind azt kutatja, hogy hogyan lehet egy vezet\u0151 \u00e9s az \u00e1ltala vezetett szervezet min\u00e9l hat\u00e9konyabb \u00e9s eredm\u00e9nyesebb. <\/b><\/p>\n

Az elm\u00e9letek egy r\u00e9sze m\u00e1r elavultnak tekinthet\u0151, m\u00e1sok m\u00e9g mindig \u00e9rv\u00e9nyesek \u00e9s alkalmazhat\u00f3ak. B\u00e1rhogyan is legyen, mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes megismerni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket, hiszen seg\u00edtenek eligazodni a mindennapi gyakorlatban, \u00e9s tudatosabb vezet\u0151i hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st tesznek lehet\u0151v\u00e9.<\/span><\/p>\n

A cikkben \u00e1ttekintj\u00fck, hogy:<\/span><\/p>\n

    \n
  • melyek a vezet\u00e9selm\u00e9let legfontosabb ir\u00e1nyzatai;<\/span><\/li>\n
  • hogyan v\u00e1ltozott a \u201cj\u00f3 vezet\u0151\u201d tulajdons\u00e1gair\u00f3l alkotott k\u00e9p; <\/span><\/li>\n
  • melyek a mai, modern vil\u00e1gban is fontos vezet\u0151i tulajdons\u00e1gok<\/span><\/li>\n
  • \u00e9s milyen ir\u00e1nyba fejl\u0151dik a vezet\u00e9selm\u00e9let a mai modern, folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 vil\u00e1gban. <\/span><\/li>\n<\/ul>\n

    \"\"<\/p>\n

    Mi az a vezet\u00e9selm\u00e9let?<\/h2>\n

    A vezet\u00e9selm\u00e9let egy tudom\u00e1nyos szakter\u00fclet, amely azt kutatja, hogy milyen szerepe van a vezet\u00e9snek egy szervezet sikeres m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, illetve hogyan lehet egy vezet\u0151 hat\u00e9kony \u00e9s sikeres. <\/span><\/p>\n

    A vezet\u0151i szerep \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t j\u00f3l mutatja, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vezet\u00e9si elm\u00e9letek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f3kuszpontokra helyezik a hangs\u00falyt. A leggyakoribb f\u00f3kuszpontok a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/span><\/p>\n

      \n
    • A vezet\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9g szerepe<\/span><\/li>\n
    • A helyes vezet\u0151i viselked\u00e9s<\/span><\/li>\n
    • A szervezett t\u00f6bbi \u00e9rintettj\u00e9vel val\u00f3 viszony \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s<\/span><\/li>\n
    • Vezet\u0151i kompetenci\u00e1k<\/span><\/li>\n
    • Helyzethez megfelel\u0151 vezet\u00e9si st\u00edlus megv\u00e1laszt\u00e1sa<\/span><\/li>\n
    • A vezet\u0151 feladata a szervezet eg\u00e9sz\u00e9nek szempontj\u00e1b\u00f3l<\/span><\/li>\n<\/ul>\n

      Folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1s a vezet\u00e9selm\u00e9let ter\u00fclet\u00e9n<\/strong><\/h3>\n

      Fontos megjegyezni, hogy a mai felgyorsult vil\u00e1gnak, az \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi adotts\u00e1goknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a vezet\u00e9selm\u00e9let ter\u00fclet\u00e9n is folyamatosan \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb kih\u00edv\u00e1sok mer\u00fclnek fel. Ezekre v\u00e1laszul pedig \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb elm\u00e9letek sz\u00fcletnek. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en manaps\u00e1g egy-egy \u00fajabb vezet\u00e9selm\u00e9let \u00e9lettartama mind\u00f6ssze \u00f6t \u00e9v, vagy m\u00e9g enn\u00e9l is kevesebb. \u00cdgy egy fiatal vezet\u0151 a p\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n ak\u00e1r \u00f6t-hat \u00faj defin\u00edci\u00f3val is tal\u00e1lkozhatnak majd. <\/span><\/p>\n

      Vezet\u00e9selm\u00e9leti ir\u00e1nyzatok<\/b><\/h2>\n

      B\u00e1r az elm\u00falt 150 \u00e9vben sz\u00e1mtalan vezet\u00e9selm\u00e9let sz\u00fcletett, n\u00e9gy f\u0151 ir\u00e1nyzatot lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni. L\u00e9tezik:<\/span><\/p>\n

        \n
      • klasszikus, <\/span><\/li>\n
      • emberk\u00f6zpont\u00fa, <\/span><\/li>\n
      • strat\u00e9giai <\/span><\/li>\n
      • \u00e9s modern megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. <\/span><\/li>\n<\/ul>\n

        Ebben a r\u00e9szben a fenti vezet\u00e9selm\u00e9leti ir\u00e1nyzatokr\u00f3l, valamint a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 legfontosabb vezet\u00e9si elm\u00e9letekr\u0151l \u00e9s el\u0151rel\u00e9p\u00e9sekr\u0151l lesz sz\u00f3. <\/span><\/p>\n

        Klasszikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek<\/b><\/h3>\n

        A vezet\u00e9selm\u00e9let els\u0151, tudom\u00e1nyos szempont\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t a klasszikus iskola k\u00e9pvisel\u0151inek, Taylornak, Fayolnak \u00e9s Webernek k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck. <\/span><\/p>\n

        Taylor: a menedzsment alapjai<\/h4>\n

        Taylor 1911-ben megjelentetett <\/span>Tudom\u00e1nyos menedzsment alapelvei <\/span><\/i>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel megteremtette a menedzsment alapjait. Kutat\u00e1sainak f\u00f3kusz\u00e1ban a termel\u00e9kenys\u00e9g optimaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e1llt, aminek kulcs\u00e1t a munkafolyamat l\u00e9p\u00e9sekre, f\u00e1zisokra tagol\u00e1s\u00e1ban, nagyfok\u00fa szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tta. <\/span><\/p>\n

        Taylor szerint a vezet\u0151 f\u0151 feladatai: <\/span><\/p>\n

          \n
        • a megfelel\u0151 strat\u00e9gia l\u00e9trehoz\u00e1sa,<\/span><\/li>\n
        • a feladatok r\u00e9szekre bont\u00e1sa<\/span><\/li>\n
        • \u00e9s a legjobb m\u00f3dszerek kiv\u00e1laszt\u00e1sa. <\/span><\/li>\n<\/ul>\n

          Ezzel szemben szerinte a munk\u00e1sok feladata puszt\u00e1n az utas\u00edt\u00e1sok v\u00e9grehajt\u00e1sa, mivel szerinte a beosztottak k\u00e9ptelenek az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gondolkod\u00e1sra \u00e9s felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1sra.<\/span><\/p>\n

          Fayol: vezet\u00e9si funkci\u00f3k<\/h4>\n

          Fayol munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak legjelent\u0151sebb eredm\u00e9nye, hogy meghat\u00e1rozta a vezet\u00e9s alapelveit \u00e9s megnevezte a 4 legfontosabb vezet\u00e9si funkci\u00f3t. Ezek a k\u00f6vetkez\u0151ek:<\/span><\/p>\n

            \n
          • Tervez\u00e9s;<\/span><\/li>\n
          • Rendelkez\u00e9s; <\/span><\/li>\n
          • Koordin\u00e1l\u00e1s; <\/span><\/li>\n
          • Ellen\u0151rz\u00e9s.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n

            Weber: a b\u00fcrokratikus szervezet az egyetlen \u00fat<\/h4>\n

            A klasszikus iskola c\u00e9lszer\u0171s\u00e9g-k\u00f6zpont\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9hez j\u00f3l illeszkedett Weber elm\u00e9lete, mely a b\u00fcrokratikus szervezeti form\u00e1t tartotta a legink\u00e1bb m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesnek. Weber szerint az ilyen szervezetekre a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1g, a szak\u00e9rtelem \u00e9s a pontoss\u00e1g jellemz\u0151, valamint az, hogy az el\u0151l\u00e9ptet\u00e9si rendszer k\u00e9pes motiv\u00e1lni a dolgoz\u00f3kat.<\/span><\/p>\n

            Mi a probl\u00e9ma a klasszikus iskol\u00e1val?<\/h4>\n

            Tal\u00e1n m\u00e1r els\u0151 hall\u00e1sra sem neh\u00e9z megfogalmazni a klasszikus iskola kritik\u00e1j\u00e1t. Taylor eset\u00e9ben a legf\u0151bb hi\u00e1nyoss\u00e1g az volt, hogy teljesen kihagyta az emberi t\u00e9nyez\u0151t, \u00e9s abb\u00f3l indult ki, hogy a munk\u00e1sok k\u00e9ptelenek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gondolkod\u00e1sra \u00e9s cselekv\u00e9sre. A b\u00fcrokratikus szervezet b\u00edr\u00e1l\u00f3i pedig a szab\u00e1lyoz\u00e1s id\u0151ig\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, az \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt n\u00f6veked\u00e9st \u00e9s a saj\u00e1t c\u00e9lok k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t r\u00f3tt\u00e1k fel. <\/span><\/p>\n

            \"\"<\/p>\n

            Emberk\u00f6zpont\u00fa ir\u00e1nyzatok: szervezetpszichol\u00f3giai elm\u00e9letek<\/b><\/h3>\n

            Az emberk\u00f6zpont\u00fa ir\u00e1nyzat kutat\u00f3i felismert\u00e9k, hogy mekkora szerepe van az emberi t\u00e9nyez\u0151nek a vezet\u00e9s folyamat\u00e1ban. Az els\u0151 ilyen ir\u00e1ny\u00fa elm\u00e9leteket m\u00e1r az 1910-es \u00e9vekben megfogalmazt\u00e1k, de a viselked\u00e9studom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel a mai napig sz\u00fcletnek \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb szervezetpszichol\u00f3giai elm\u00e9letek.<\/span><\/p>\n

            Az emberi kapcsolatok iskol\u00e1ja<\/h4>\n

            Az emberi kapcsolatok fontoss\u00e1g\u00e1nak felismer\u00e9se mind vezet\u0151i szinten, mind a beosztottak szintj\u00e9n jelent\u0151s n\u00e9z\u0151pontbeli v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott: <\/span><\/p>\n

              \n
            • \u00c1talakult a vezet\u0151kr\u0151l alkotott k\u00e9p: el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge. Egyre ink\u00e1bb azt tartott\u00e1k igazi vezet\u0151nek, aki nem els\u0151sorban a poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l ered\u0151 hatalommal tud befoly\u00e1solni m\u00e1sokat, hanem a saj\u00e1t karizmatikus szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9vel. Elkezdt\u00e9k kutatni a vezet\u0151k \u00e9s beosztottak kapcsolat\u00e1t is. <\/span><\/li>\n
            • A munkacsoportokon bel\u00fcli kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az \u00e1llt, hogy az emberi viszonyok hogyan hatnak a termel\u00e9kenys\u00e9gre, \u00e9s mekkora a jelent\u0151s\u00e9ge a szoci\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151knek \u00e9s a kialakult inform\u00e1lis csoportoknak. (<\/span>Mayo: Az ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 emberi probl\u00e9m\u00e1i<\/span><\/i>) <\/span><\/li>\n<\/ul>\n

              Mayo mellett az iskola m\u00e1sik jelent\u0151s k\u00e9pvisel\u0151je M\u00fcnsterberg volt, aki a pszichol\u00f3gia \u00e9s az ipari hat\u00e9konys\u00e1g kapcsolat\u00e1t tanulm\u00e1nyozta. Munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek:<\/span><\/p>\n

                \n
              • Kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei jelent\u0151s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtottak a megfelel\u0151 beosztottak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l.<\/span><\/li>\n
              • Szorgalmazta az \u00faj munkat\u00e1rsak tudatos betan\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/span><\/li>\n
              • Felismerte, hogy a megfelel\u0151 m\u0171szaki megold\u00e1sok kiv\u00e1laszt\u00e1sa seg\u00edt a dolgoz\u00f3k motiv\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n

                A szervezeti kult\u00fara fogalma<\/h4>\n

                Az emberk\u00f6zpont\u00fa ir\u00e1nyzatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a szervezeti kult\u00fara fogalma, melyre jelent\u0151s hat\u00e1ssal van a v\u00e1llalaton bel\u00fcli vezet\u00e9si st\u00edlus. A v\u00e1llalati kult\u00fara szerepe az\u00e9rt nagyon jelent\u0151s, mert ez az a szoci\u00e1lis \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151, mely meghat\u00e1rozza: <\/span><\/p>\n

                  \n
                • a szervezet munkat\u00e1rsainak az identit\u00e1s- \u00e9s k\u00f6rnyezettudat\u00e1t,<\/span><\/li>\n
                • a c\u00e9lokkal val\u00f3 azonosul\u00e1st, <\/span><\/li>\n
                • stabilit\u00e1st \u00e9s egyszer\u0171s\u00e9get eredm\u00e9nyez.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n

                  A szervezeti kult\u00fara n\u00e9z\u0151pont a 80-as \u00e9vekben er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg, ebben az id\u0151szakban kiemelt jelent\u0151s\u00e9get ford\u00edtottak a szervezeti kult\u00far\u00e1t fejleszt\u0151 folyamatokra.<\/span><\/p>\n

                  Mit\u0151l lesz valaki j\u00f3 vezet\u0151?<\/h4>\n

                  Az emberk\u00f6zpont\u00fa ir\u00e1nyzatok egyik legfontosabb k\u00e9rd\u00e9se az volt, hogy mit\u0151l lesz valaki j\u00f3 vezet\u0151. \u00c9rdemes megfigyelni, hogy hogyan fejl\u0151d\u00f6tt a vezet\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges tulajdons\u00e1gokr\u00f3l alkotott k\u00e9p az \u00fajabb elm\u00e9letekkel. <\/span><\/p>\n

                  A vezet\u00e9s velesz\u00fcletett k\u00e9pess\u00e9g – \u201cnagy ember\u201d elm\u00e9letek<\/h5>\n

                  A korai elm\u00e9letek a vezet\u0151k velesz\u00fcletett k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozt\u00e1k, \u00e9s azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy egy bizonyos szem\u00e9lyis\u00e9gt\u00edpus alkalmas vezet\u0151nek. Az elk\u00e9pzel\u00e9s szerint, ha megismerj\u00fck, mely szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sok jellemzik a t\u00f6k\u00e9letes vezet\u0151t \u00e9s m\u00e1sok szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t ilyen ir\u00e1nyba fejlesztj\u00fck, bel\u0151l\u00fck is j\u00f3 vezet\u0151 v\u00e1lhat. <\/span><\/p>\n

                  Ezek az elm\u00e9letek hamar megd\u0151ltek, hiszen a t\u00f6rt\u00e9nelem tanuls\u00e1ga szerint a nagy vezet\u0151k szem\u00e9lyis\u00e9ge egym\u00e1st\u00f3l nagym\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt, r\u00e1ad\u00e1sul az is el\u00e9gg\u00e9 k\u00e9ts\u00e9ges, hogy mennyire lehet a szem\u00e9lyis\u00e9get megv\u00e1ltoztatni. <\/span><\/p>\n

                  A velesz\u00fcletett k\u00e9pess\u00e9gre alapul\u00f3 ir\u00e1nyzat modern v\u00e1ltozata Jim Collins elm\u00e9lete, aki szerint a k\u00f6vetkez\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gjegyek sz\u00fcks\u00e9gesek ahhoz, hogy valaki j\u00f3 vezet\u0151v\u00e9 v\u00e1ljon: <\/span><\/p>\n

                    \n
                  • szakmai kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g,<\/span><\/li>\n
                  • al\u00e1zat, <\/span><\/li>\n
                  • ugyanakkor hat\u00e1rozott d\u00f6nt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g,<\/span><\/li>\n
                  • szem\u00e9lyes \u00e9rdekek h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge, a v\u00e1llalat \u00e9rdekeinek el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se,<\/span><\/li>\n
                  • norm\u00e1k megfogalmaz\u00e1sa \u00e9s alkalmaz\u00e1sa, k\u00f6vet\u00e9se,<\/span><\/li>\n
                  • \u00f6nreflexi\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g,<\/span><\/li>\n
                  • p\u00e9ldamutat\u00e1s.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
                    Jellemvon\u00e1s-elm\u00e9letek<\/h5>\n

                    A jellemvon\u00e1s-elm\u00e9letek szerint bizonyos vezet\u0151i jellemvon\u00e1sok megl\u00e9te eset\u00e9n lehet valaki j\u00f3 vezet\u0151, b\u00e1r tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latok ezt m\u00e1ig nem igazolt\u00e1k. Ugyanakkor az elm\u00e9letek hat\u00e1s\u00e1ra alakultak ki azok a tesztek, amelyeket a szervezetek a mai napig alkalmaznak a vezet\u0151k kiv\u00e1laszt\u00e1sakor. <\/span><\/p>\n

                    A jelenlegi elfogadott \u00e1ll\u00e1spont szerint a k\u00f6vetkez\u0151 hat jellemvon\u00e1s mutat szoros kapcsolatot a vezet\u0151i k\u00e9pess\u00e9gekkel: <\/span><\/p>\n

                      \n
                    • a feladat pontos ismerete,<\/span><\/li>\n
                    • intelligencia,<\/span><\/li>\n
                    • bels\u0151 hajt\u00f3er\u0151,<\/span><\/li>\n
                    • vezet\u00e9sv\u00e1gy,<\/span><\/li>\n
                    • \u0151szintes\u00e9g,<\/span><\/li>\n
                    • \u00f6nbizalom.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
                      Fiedler kontingenciaelm\u00e9lete \u00e9s a viselked\u00e9selm\u00e9letek<\/h5>\n

                      A szem\u00e9lyis\u00e9g- \u00e9s jellemk\u00f6zpont\u00fa modellekt\u0151l Fiedler kontingenciaelm\u00e9lete jelentett fontos elmozdul\u00e1st. A kontingenciamodell vagy m\u00e1sn\u00e9ven esetlegess\u00e9g modell l\u00e9nyege, hogy a vezet\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1ga  nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcgg az adott szitu\u00e1ci\u00f3t\u00f3l \u00e9s az adott helyzetben alkalmazott vezet\u00e9si st\u00edlust\u00f3l. Teh\u00e1t nem l\u00e9tezik \u201clegjobb\u201d vezet\u00e9si m\u00f3dszer, hanem a helyzethez kell igaz\u00edtani a vezet\u0151 viselked\u00e9s\u00e9t. <\/span><\/p>\n

                      A viselked\u00e9selm\u00e9letek ennek megfelel\u0151en \u00faj ir\u00e1nyt jelentettek a vezet\u00e9selm\u00e9letek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, hiszen k\u00e9pvisel\u0151i szerint a sikeres vezet\u00e9s j\u00f3l meghat\u00e1rozhat\u00f3 \u00e9s tanulhat\u00f3 viselked\u00e9sform\u00e1kon alapul. <\/span><\/p>\n

                      Hol van az igazs\u00e1g?<\/h5>\n

                      A gyakorlatban val\u00f3j\u00e1ban mind a jellemvon\u00e1s-elm\u00e9leteket, mind a vezet\u0151fejleszt\u00e9si megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmazz\u00e1k. Eszerint el\u0151sz\u00f6r tesztekkel meghat\u00e1rozz\u00e1k, kiben van vezet\u0151i potenci\u00e1l, majd fejleszt\u00e9ssel k\u00e9peznek alkalmas vezet\u0151t. <\/span><\/p>\n

                      A r\u00e9szv\u00e9telen alapul\u00f3 vezet\u00e9s modellje<\/h5>\n

                      A r\u00e9szv\u00e9telen alapul\u00f3 vagy m\u00e1sn\u00e9ven bevon\u00f3 modellek alkot\u00f3i felismert\u00e9k, hogy az emberek motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1g\u00e1t n\u00f6veli, ha r\u00e9szt vehetnek az \u0151ket \u00e9rint\u0151 d\u00f6nt\u00e9si folyamatban. <\/span><\/p>\n

                      Lewin, Lippitt \u00e9s White szerint 3 vezet\u00e9si st\u00edlust k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk meg: <\/span><\/p>\n

                      1. Autokratikus vagy tekint\u00e9lyelv\u0171 vezet\u00e9si st\u00edlus<\/span><\/p>\n

                        \n
                      • \n
                          \n
                        • A vezet\u0151 nem veszi figyelembe munkat\u00e1rsai v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, \u0151 d\u00f6nt. <\/span><\/li>\n
                        • Visszatartja az inform\u00e1ci\u00f3kat, ezzel f\u00fcgg\u0151s\u00e9gben tartva a csapat tagjait.<\/span><\/li>\n
                        • \u00d6nk\u00e9nyesen jel\u00f6l ki tagokat a feladatok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00f6nk\u00e9nyesen \u00e9rt\u00e9kel.<\/span><\/li>\n
                        • Eredm\u00e9ny:<\/span> nagy teljes\u00edtm\u00e9ny, ugyanakkor rossz munkav\u00e1llal\u00f3i l\u00e9gk\u00f6r. Ha megsz\u0171nik a kontroll, jelent\u0151s teljes\u00edtm\u00e9ny visszaes\u00e9s tapasztalhat\u00f3.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n

                          2. Demokratikus vezet\u00e9si st\u00edlus: <\/span><\/p>\n

                            \n
                          • \n
                              \n
                            • Bevonja a munkat\u00e1rsakat a v\u00e1llalati folyamatokba a c\u00e9lok meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t\u00f3l a feladat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9ig.<\/span><\/li>\n
                            • A csapatnak van v\u00e1laszt\u00e1si \u00e9s d\u00f6nt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9ge.<\/span><\/li>\n
                            • Eredm\u00e9ny:<\/span> valamivel alacsonyabb munkateljes\u00edtm\u00e9ny, ugyanakkor kreat\u00edvabb megold\u00e1sok, nagyobb elk\u00f6telezetts\u00e9g, jobb hangulat.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n

                              3. <\/span>Laissez-faire vagy enged\u00e9keny vezet\u00e9si st\u00edlus: <\/span><\/p>\n

                                \n
                              • \n
                                  \n
                                • R\u00e1hagy\u00f3 jelleg\u0171 magatart\u00e1s.<\/span><\/li>\n
                                • A vezet\u0151 csak a feladat megold\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges inform\u00e1ci\u00f3kat, illetve er\u0151forr\u00e1sokat adja meg, szervez\u00e9ssel nem foglalkozik, meger\u0151s\u00edt\u00e9st nem ad.<\/span><\/li>\n
                                • Ez a vezet\u00e9si m\u00f3d csak ritk\u00e1n, speci\u00e1lis helyzetekben aj\u00e1nlhat\u00f3, mert a tapasztalatok szerint viszonylag rossz min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9s csek\u00e9ly volumen\u0171 teljes\u00edtm\u00e9ny k\u00f6thet\u0151 hozz\u00e1.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n

                                  A kutat\u00e1sok szerint a megfelel\u0151 vezet\u00e9si st\u00edlus csapat- \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3f\u00fcgg\u0151, gyors d\u00f6nt\u00e9si helyzetekben p\u00e9ld\u00e1ul az autokratikus vezet\u00e9si st\u00edlus lehet c\u00e9lravezet\u0151, m\u00edg kreat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9gekn\u00e9l az enged\u00e9keny st\u00edlus m\u0171k\u00f6dik a legjobban. <\/span><\/p>\n

                                  A helyzett\u0151l f\u00fcgg\u0151 vezet\u00e9si st\u00edlus elm\u00e9lete<\/h5>\n

                                  Ez a modell m\u00e1r nem csak a vezet\u0151t \u00e9s a beosztottat veszi figyelembe, hanem a beosztott k\u00e9pess\u00e9geit, a motiv\u00e1ci\u00f3 szintj\u00e9t, s\u0151t az er\u0151forr\u00e1sok rendelkez\u00e9sre\u00e1ll\u00e1s\u00e1t \u00e9s a munka struktur\u00e1lts\u00e1g\u00e1t is. <\/span><\/p>\n

                                  Henry \u00e9s Blanchard elm\u00e9lete szerint a vezet\u0151k st\u00edlus\u00e1t a beosztottak \u00e9s a csapat \u00e9retts\u00e9g\u00e9hez kell alak\u00edtani: <\/span><\/p>\n